Vannak ezek a rejtvényújságok, vagy füzetek, tele keresztrejtvénnyel, meg skandinávval, meg olasz módra. Van bennük egy fajta rejtvény, amit pillanatok alatt, a szavak beírása nélkül is meg tudok oldani. Nem tudom, mi a típus neve, mert ebben az ebugatta nevű újságban nincs fölé írva, de a lényeg az, hogy a rejtvény úgy néz ki mint egy keresztrejtvény, betűrendben felsorolták a beírandó szavakat, és azokat kell beírni a rejtvénybe. Egy szót könnyítésül előre beírtak, és a végén néhány szó kimarad. Ebből áll össze a megadott vicc poénja. És itt csapok a homlokomra, mert a rejtvényfajta neve: poénvadászat.
Szóval ezt a fajtát mindenféle fejtés nélkül fejtem: a szavak párosan fordulnak elő a rejtvényben, páros számú két, három, négy, öt stb. betűs szó megy bele (mert a pálya mindig szimmetrikus), így lehet látni, hogy hol maradnak felesleges szavak, vagyis a vicc poénjához tartozó szavakat pillanatok alatt meg lehet találni, és a rejtvény kész. Ezt hívom agile (gyors) rejtvényfejtésnek (ejtsd: edzsájl)
Aztán annak is van egy szépsége, mikor a folyamatot végig csinálod, keresgetve beírod a szavakat (egymás után, mint a waterfall), hogy a rejtvény teljesen ki legyen töltve, de erre jobb az olasz módra, annál nehezebb csalni, vagy a sudoku.
A poénvadászatnál, mint az agile-nál is, a végeredmény a fontos. A poén. Sokszor azon gondolkoztam, hogy ez csak nekem megy ilyen könnyen, vagy mindenki így csinálja? Talán a mensában...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése