2010. február 11., csütörtök

Olvas

Ez a mamának tetszeni fog, könyvtáros. Ma a leányunk leült a kutya és a pikachu elé, és olvasott nekik: lapozgatta a pikku eetu-s könyvet, kis képes babakönyv, és közben folyamatosan beszélt hozzájuk.

Más. Mikor kisgyerek voltam, lefekvéskor imádtam forgolódni az ágyon. Megkértem anyukámat, hogy egy kicsit emelje fel a takarót, háromszor-négyszer megfordultam hosszában a tengelyem körül, aztán betakarhatott, és jobban el tudtam aludni. Most mintha a lányom csinálná ugyanezt: lefekvéskor imád az ágyon forgolódni, hason csúszni, négykézláb fejen állni (belefúrni a fejét az ágyba meg a párnákba), de még a falig felkúszni és fejet beleverni is, hogy aztán azt mondhassa BUMM. Ilyen eleven lehettem én is gyerekkoromban. Volt kitöl örökölnie.

Bezzeg a szomszéd azt meséli, hogy ha odaadja a gyermekének a cumit, akkor nyugodtan leteheti, mert biztosan percek alatt elalszik. Mi azt sem tudjuk, mi az a cumi, sem a töltöttet, sem a játszós cumit nem veszi a szájába. Most irigyeljük? Viszont úgy néz ki, bõven egyéves korán túl is cicizni fog... Volt már ilyen az ismerõsi körben, és úgy tudom, sok kellemetlenséggel jár.

Nincsenek megjegyzések: