Kitettem háttérképnek a lányom uszodás képét, ezt, a munkahelyi számítógépre. Hazahoztam egy kis munkát, és ahogy a kislány elaludt, leültünk a párommal, ő finnt tanul, én meg bepótlom azt, ami bent elmaradt. Mutatom neki a háttérképet:
- Láttad már, milyen szép kislányom van? Ugye milyen jó referenciamunka?
- Csak aztán nehogy sorba álljanak nálad a lányok, hogy ők is ilyet akarnak.
- Miért? A hosszú sor emeli az értékemet.
Jut eszembe, évekkel ezelőtt a három nagy gyerekem volt a referencia, hiába, erre valaki olyan lett a feleségem, aki nem is látta őket előttem. Pedig a fiatalkori képeimet sem láthatta... Például ezt itt jobbra fenn. De boldog is vagyok!
1 megjegyzés:
:) de nagyot nőtt. Mármint a kislányod.
Megjegyzés küldése