Gyerekcipő gondok

Mesélek a gyerekcipő dilemmánkról. Mutatom is mindjárt.

A kis tündér megszületett, 7 hónaposan talpra állt, és 1 éves kora után elindult, neki is kellett venni kiscipőt. Mert az úgy illik. Hogy stabilan álljon a lába, hogy ne szúrja meg a kertben a gyökér, a játszótéren a kavics. Mennyit dilemmáztunk rajta, hogy milyet vegyünk? Legyen sarka, tartsa a bokáját, szellőzzön, jól is nézzen ki. Aztán a sok töprengés után bevásároltunk.


Jé, egy Pediped! Az meg ott egy Siesta! És egy Superfit! Meg egy Liliputi! És egy névtelen, B felirattal.

Előszöris puha talpú cipőt szerettünk volna, hogy természetes legyen neki benne járni. Ha botladozik is, ne csússzon a parkettán, ne fázzon meg a lába. S lett az ineternetről egy Liliputi, 4500 Ft körüli áron, a képen a narancssárga oroszolános. Nagyon aranyos cipőket árulnak, puhák, kényelmes a gyereknek, és szerette piszkálni az oroszlán farkát. Mostanában sok helyen árulnak ilyen puha talpú cipőt, a finn Jesper Juniorban is láttunk hasonlót. Kezdetben jó volt, bent a lakásban, de a gumirozás miatt nehezen tudtuk feladni (mindig nagyra ki kellett feszíteni a cipő száját), udvarra nem lehetett vele menni, mert koszolódik, meg vékony is. Mikor egyszer kimostuk, a bőr teljesen összerogyott, ronda lett, kár érte. A színét is eresztette, nem teljesítette az elvárásainkat. Elvileg még rámegy a lábára, de mint cipő, max a lakásban vagy a kocsiban tudnánk használni, az udvaron vagy közösségben nem.

A következő vásárlás Pediped volt, állítólag Madonna is ilyet ad a gyerekeire. Keményebb bőr talp, masszív, a gyerek szereti, van egy kis doboza, abban cipeli le és fel a lakásban. Ritkán adjuk rá, inkább ünneplő cipő, és nem való az udvarra, kár lenne leamortizálni. A képen barna, virágokkal, fekete talp résszel, fehér betéttel. Még rámegy, de nem igen hordtuk, alig volt használva, nincs kihasználva.

Aztán, mivel tavaszodott, vennünk kellett szandált. Vettünk mindjárt kettőt is. A Siestához én ragaszkodtam, mert az volt régen a megbízható (és drága) márka. 10000 Forint körüli árból mindjárt a vásárláskor kaptunk 10% törzsvásárlói kedvezményt. A képen a narancssárga szandál az. Nekem nagyon tetszik, sarkánál van anyag, ami tartja a bokáját, masszív, de valamiért a lányom azt szokta mondani, hogy elöl szúrja, talán amikor előre csúszik a lába, az ujja kibújik a lyukon. Jó, ha a szandálnak is van eleje, mert ha négykézláb mászik, nem a körmeit koptatja, hanem a cipő megvédi. A szandál oldalán a csatok feleslegesek, nem nő annyit a lány lába, hogy állítani kellene rajta. Gondolom, ez a feature növeli a cipő árát úgy 30%-kal. Most az a helyzet, hogy nem igen van a lábán, hül az idő, kint már kevés, bent meg nem kell, a szandált csak májustól augusztusig tudtuk használni, 10 ezer forint ennyi időre szerintem túlzás.

Főleg úgy, hogy van egy szinte pontosan ugyanolyan másik szandálunk is, ugyanabban a méretben, de Superfit márka. (Ez itt menő márka, tegnap is ilyet kerestünk neki zárt cipőben, az ára 50 Euro.) Azt hiszem leárazva vettük, mert megtetszett. A két szandál szinte biztos, hogy felesleges vásárlás volt. Többet volt rajta ez a kék-rózsaszín Superfit, mint a Siesta, a Siesta volt a felesleges pénzkidobás. A talpa tömör, masszív műanyag, nem az a strandpapucs anyag, bőrrel bélelt. Egy hibája van, vastag a pántja, máshol nem hajlik a tépőzár miatt, ha nő a gyerek lába, nem igen lehet lazábbra kötni. Ebben a Siesta jobb, annak vékonyabb a tépőzár alatt is a pántja. Ráadásul a tépőzár is gyengült, ez a cipő csak 1 gyereket bír ki. Májustól augusztusig. Most már kicsi, nyomja a lábujjait. Az ára valami 30 euro lehetett, akciósan.

Ragaszkodtam hozzá, hogy vegyünk egy zárt cipőt is, olyat ami az óvodás énekléses fényképemen látszik. A Citymarketben tavaszi kiárúsításkor láttam meg ezt az egyetlen darabot, és a kék színe ellenére megvettük, mert nem volt más színben, de puha volt és bőr. Na ez egy nagyon jó vétel volt, 10 Euro (eredeti ára kb 30), még akkor is, ha noname. Puha, jól tart, eléggé vastag az anyaga, hogy tavasszal is, ősszel is lehesen benne homokozni, stabilan megy benne, könnyű feladni, és nem veszi le a lábáról. Kezd kicsi lenni, és valami hasonlót szeretnék neki venni megint, de ahogy fent írtam, a Superfit 50 Euro volt, vásárlási utalvánnyal is 42, más márkában meg nem láttunk hasonlót.

Most így utólag belegondolva 5 pár, többnyire márkás, drága cipő volt, azonos méretűek (20), ami most megy a kukába, mert a gyerek lába fél év alatt két számot nőtt, kinőtte. Az egyik szandálon lehetett volna spórolni, meg a Liliputit kár volt megvenni, bár az jó volt bentre, de egy vastag zokni tapadókorongokkal a talpán is megtette volna, mert kivinni nem lehetett benne az udvarra. A kék zárt cipő, az bezzeg mindig jó volt, és az ára is kedvező.

Jön a tél, és cipő nélkül maradtunk. Gumicsizmánk van, az még jó, de kell majd egy bélelt csizma, és egy könnyebb, zárt cipő, talán bentre is megint egy szandál... Megint rengeteg pénz, és tavasszal az összes mehet megint a kukába. Jó lenne, ha lehetne kapni ilyen egyszezonos cipőket, hagyományosat, mindenféle csicsás márka nélkül, mert az én felnőtt cipőim is ennyibe kerülnek, de azok kibírnak 2-3-4 évet ezen az áron.

Valószínű, hogy mi szülők vagyunk olyan hülyék, hogy kiadjuk a cipőre a drága pénzt, mert a szemünk fényének mindent megadnánk, ezért tudják ilyen magasan tartani az árakat. És hiába gazdasági válság, hiába bányaomlás, a tél az csak közeledik, és szandálban nem mehetünk havat lapátolni. És a gyerek ujjából sem lehet levágni, hogy még beleférjen a cipőbe.