Fenntartható fejlődés?

Hallgatom a rádiót, arról beszélnek, hogy a folyamatos fejlődés fenntartásához több adóbevételre lesz szükség, ezért tervezik a köhögésadó és a kutyaszaradó bevezetését.

Elgondolkodtatok már azon, minek kellene a fejldődést fenntartani? Miért nem lehet beletörődni abba, hogy egyszer fel, máskor le, de a nagy átlagban azért maradni ezen a szinten? Nem élünk elég jól? Mindenünk megvan, ahhoz képest, ami volt mondjuk a középkorban, bárki utazhat, vehet tévét, újságot, jut ennivaló, munka. A fejlődéssel ezt a helyzetet tönkre is tehetjük, amint arra jelek utalnak: kevesebben fognak eltartani többeket, tovább automatizálunk és nem lesz szükség a munkaerőnkre, génmódosítunk és mű-zöldséget és mű-húst termelünk, tovább növeljük a feszültséget a világban, népek, országok, rétegek kozött, s a pattanásig feszült helyzetben élünk, stresszben, aggódásban, állandó idegbajban. Minek?

Miért ne lehetne megmaradni ezen a szinten, egyik évben nőne, másik évben csökkenne a GDP, aztán megint nőne, miért olyan elengedhetetlenül fontos támogatni és adóztatni, és mindent elkövetni azért, hogy évről évre még jobb legyen (úgysem lesz), miért kell fejlődni, hogy - majd egyszer, ki tudja mikor - még jobb legyen, miért nem élünk a mának, és élvezzük azt ami most van? Kinek fejlődünk és mi fejlődik?

Ha jobban belegondolunk, a világ folyamatosan fejlődik, mert amit egyszer felfedeztünk, megismertünk, megtanultunk, az beépül az ismereteinkbe, s az elképzelhetetlen, hogy valamikor egy későbbi időpontban kevesebbet tudjunk, mint amennyit korábban tudtunk, tehát az emberiség folyamatosan fejlődik, annélkül is, hogy azt támogatnánk vagy forszíroznánk, vagy adókat szednénk be rá.

A fenntartható fejlődéssel is bajom van, mert ugyan akik támogatják, azt szeretnék, ha az a fejlődés fenntartható lenne, ha nem használnánk el az erőforrásainkat, ha megjújuló erőforrásokat használnánk (de arra nincs garancia, ha minden elektromos áramot széllel termelnénk, nem lassulna-e le a föld, s a föld forgását ugyan mi újítaná akkor meg). De aki a fenntartható fejlődésre szavaz, az sem kérdőjelezi meg magának a fejlődésnek a szükségességét.

Aztán, ahogy láttuk, a természet majd úgyis közbeszól, minél erősebben akarunk fejlődni, annál hamarabb és annál nagyobb pusztulás következik: háborúk, özönvíz, bábeli zűrzavar. Nem jobb lenne, ha mindez kicsiben történne? Egyik évben fel, másikban le, és nem ahhoz viszonyítanánk, hogy mi volt tavaly, hanem ahhoz, hogy milyen jól élünk ahhoz képest, ahogy élnénk, ha elhasználnánk minden erőforrásunkat, a friss levegőt, a tiszta vízet, a Földet, s az idegeinket.