Angry Birds

Végigjátszottam az Angry Birds-et. Elõször csak irigykedtem, hogy másnak van, mert nem sikerült telepíteni a telefonomra, sem az ingyenes, sem a fizetõs változatot, a telepítésnél mindig megakadt. Aztán mikor otthon voltam, a gyerekek tették fel rá, és megy.

Egész estéket játszottam végig, hogy megöljem a disznókat a repülõ galambokkal. Addiktív. Aztán rájöttem, hogy van, amelyik robban, van amelyik turbózni és osztódni tud. Élvezet.

Megértem azt az átlagos felhasználót, aki nem nokiát vagy androidot, vagy wifis telefont vesz, hanem "olyat, amin lehet Angry Birds-et játszani". A bõrgyógyászom is képben van, hogy a Superbowl szünetében egy perces Angry Birds reklámot adtak. Az meg nagy szám. Finnország új exportterméke.

Tegnap bejelentette a cég, hogy lesz leépítés, de majd segítenek vállalkozást alapítani azoknak, akiktõl megválnak. Lesz sok sok angry bird hamarosan. Talán még nem késõ belevágni. Windowsra, természetesen.

Szóval végigjátszottam a játékot, és a végén jött a meglepetés, a jutalomfilm. Nem akarom lelõni a poént, de mégis, szóval ha végigjátszod, akkor nagyjából annyi, hogy elolvashatod, kik készítették a játékot.

Mikor már elfogyott minden pálya, a pofádba tolják az önreklámjukat. A vége csalódás.

Legalább elmondanák, hogy mi értelme az egésznek. Vagy kiírnák, hogy 42.