Fa akarok lenni

Mindig is csodáltam a fákat. Kertész akarok lenni, fát akarok ültetni (mióta rájöttem, hogy nem tudok lovat rajzolni). A fák nem dumálnak vissza, árnyékot adnak, meg almát, télen meleget, óvóhelyet a mókusoknak, madárcsicsergést termelnek. Satöbbi satöbbi. Nem kell magyarázni.

Valamikor faragni tanultam a fát, de rájöttem, hogy az neki fáj. Ne bántsuk a fákat! Hagyjuk, hadd szaporodjanak! Legyen a fa az új szent tehén!

Ezennel megalapítom a faimádók szerzetét. Szeressétek a fákat tik is. Bemutatom oltáraimat: az egyik fenyõ, másik lombhullató. Az egyik nő, a másik hím, mint a lingam és a jóni.

Így imádkozunk hozzájuk:

A szerzet harmadik, titkos jelképe az ölelés, csak beavatottak végezhetik. Asztalosok elõnyben.

Faimádat előtt, után és közben a fa-zsoltárokat énekejük (szép fahangon).

Elsõ zsoltár

Hajlik a meggyfa
Nagy az árnyéka
Benne forog kis menyecske
Akit szeretsz

kapd be!

Második zsoltár

Fűzfahajú fatanár
a faiskolába
facsemete diákjait
faggatja, hiába.

Figyeljen most mindenki,
akármilyen fajta!
Ragadozó állatot
soroljon fel, rajta!

Hajladoznak, forognak,
susognak a lombok.
Ráncolódik a sok kis
fahéjszínű homlok.

Végre aztán magasba
lendülnek az ágak:
ragadozó, más néven
növényevő állat:

ordas őz, mert éhesen
friss hajtásunk falja,
veszélyes a szarvas is
a védtelen gallyra.

Támadnak a vadnyulak,
és nincs hova mennünk,
csak a szelíd farkasok
nem tesznek kárt bennünk.


Harmadik zsoltár

Volt egy fakatona, fából volt a lova
Kengyelek kantárja, a kádár munkája.
Fából a patkója, fakovács patkolta,
Fából volt faragva a hold is alatta.

Szerzetemhez csatlakozni az alábbi szándéknyilatkozat kitöltésével lehet. Vogonul nem kell tudni.