Azon gondolkoztam, most kivételesen a zuhany alatt, hogy ... na most hirtelen ezt is elfelejtettem.
Lehet, hogy az agyam kihagy. Sztrájkolnak a dolgozók.
Elég volt rájuk gondolni, most elkezdtek újra dolgozni, eszembe jutott. ... hogy a fogyás nem attól függ, hogy mennyit eszünk. Mert annak oka van, ha az ember többet akar enni, tehát az eredendő ok valami más, ami több ennivalót kíván, amitől aztán többet eszünk, és hízunk. Most ott állok, ahol korábban is, a fogyókúrás indulósúlyom fölött kb egy-másfél kilóval. Nem eszek sokat, most stressz van, és nem kívánom sem a reggelit, sem az ebédet, hanem a vacsorát, azt kétszer is. Valami fene bújt belém, amitől néha kihagy az agyam, talán mondtam már, meg az ösztönös énem olyan dolgokat etet, amit a tudatos énem nem enne meg. Subway szendvicset, pizzát, kólát, de nem a zérósat, hanem a cukorsat, mert az egészségesebb. Utólag hiába számolom a kalóriát, ha már lecsúszott, most azon kesergem, hogy a dupla subi miatt nem ehetek (második) vacsorát, pedig éhes lennék, helyette kénytelen vagyok nassolni.
---
A múlt héten előadást tartott a munkahelyen Leena Lehtolainen, az egyik kedvenc finn (krimi) íróm. Akit hangoskönyvben szoktam hallgatni. Gondoltam beviszem a könyveket aláíratni, de a másolt mp3-akat nem mertem az orra alá tolni. Az előadás címe "kultúra, mint relaxációs szerszám" volt, vagy hasonló, és arról mesélt, hogy szokta oldani a munka utáni vágyat punkrock-kal vagy Mahler-rel. Közben Kovács Kati arról mesélt a hét végén a Kossuthon, hogy őt meg (Szenes Ivánt, a dalszerzőt) a határidő motiválta, ha kitűzött dátumra (kimittud, dalverseny, stb) kellett valami dalt szülni, az időre megszületett. Nálunk a munkahelyen valami vellneszz napok voltak, gondolom nagy nagy leépítések jönnek. Á, kicsit sincs stressz, ha lenne, biztos fogynék. De nem. Kóla fogy naponta, és aludni nem tudok, de ez nem stressz, hanem valami sudoku mánia, éjjel képes vagyok órákat játszani alvás helyett. 5-ös szinten 10-15 perc, szerintem lehet még csiszolni (egyes szinten, ahol nem kell gondolkodni 6-8 perc kell teleírni).
---
Nem tudom mit akartam még írni Lehtolainen-ről, meg a péntek esti művészetek éjszakájáról, meg Max Heindellről, de majd eszembe jut, ha megint befejezik a sztrájkot a dokkmunkásaim. Most az agyam leginkább geostacionárius pályára állt a hasam köré. Remélem értitek. Ha nem, tisztázzátok le, vagy ki. (Gyk. Kovács Kati dal: Hol jár az eszem?)
---
Házi feladat: Nézzétek meg legalul, mik a leggyakrabban olvasott témáim (alul, a lap alján: 5-ből négy a kajáról szól).
1 megjegyzés:
az, hogy a kajás bejegyzések lettek népszerűek, az a blogvárium haspókosságáról szól inkább :)
Megjegyzés küldése