2012. január 30., hétfő

Nem gondoltam volna hogy

... a fogorvos ilyen hatékonyan gyógyítja a prosztata - vakbél - ágyéksérv kombót, amit még nem is sikerült diagnosztizálni. Csak 30 percet töltöttem a székben napszemüvegben hanyattfekve, miközben piszkálta, fújta, kaparászta, dörzsölte és csiszolta a fogaim, és mire vége lett, minden alhasi fájdalmam elfelejtettem. Vagy az erõsebb fájdalom tényleg felülírja a kisebbet, és még a fogam fáj, nem zavar a többi. Vagy tényleg hipochonda vagyok, és a pofon, amit a fogorvos matatótõje a fogamon keresztül okozott, kiverte belõlem a gonosz sátánt.

Nem, nem akarom megérteni, azért azt a prosztatamasszázst és a végbélszondát valszeg lenyelem. Ha beledöglök is. Már arra a 2-3 gyomortükrözésre is mosolyogva gondolok. Meg az altatóorvos riadt arcára, mikor a sérvmûtét után ébresztett. Talán ott is káromkodtam álmomban.

Nem gondoltam volna, hogy tényleg ilyen ritkán jönnek azok a megköszönöm napok ...

2 megjegyzés:

Betond írta...

Vajon merjek-e holnap squash-olni?

LJ írta...

Mertel. :)
Jo volt? En ugy lattam igen. Jot mozogtal, elfaradtal. Oldalba vagtad magad az utovel (hmm, nekem a labamon van egy gyanus folt:), de legalabb holnap tudni fogod miert is faj. ;-)