2012. február 18., szombat

Az út a boldogsághoz

Hogy én régen mennyit kerestem a boldogság titkát, pedig milyen kézzelfogható... A konyhában álltam és fõztem, és élveztem. És boldog voltam. Azon gondolkoztam, mennyire igaz, amit Moon szerzetes, az Egyesítõ egyház alapítója mond a könyvében: az egyik legnagyobb örömforrás, ha másoknak enni adsz. Ezek szerint a boldogság az evésben van, enni (csoki, buli, zabálás) magában is örömforrás, az enni adás a másik.

Aztán bevillant egy kifejezés: "a boldogsághoz vezetõ út". Ha a boldogság az evés, a hozzá tartozó út a száj lehet? Vagy - durvább - a tápcsatorna? Nem, inkább a fõzés, vagy a szakácskönyv. Mert az tett boldoggá, hogy 1) alkottam valamit a 2) családomnak, ami 3) jól sikerült és 4) még a gyerek is megette. És tényleg finom lett, mutatom.

Zsírban sült vitamin

(recept: F Nagy Angéla + anyukám, aki fejbõl mondta ugyanazt). Nézzétek azt a pici fánkot a tetején középtõl kicsit balra, Annababának sütöttem, na az volt a legfinomabb. (A villanytûzhelyen elég problémásnak tûnt megoldani, hogy az egyik felét kis lángon, a másik felét nagyon, de mikor kis láng kellett, csak lehúztam az olajat a fõzõlapról, mikor nagy, akkor visszatoltam, intelligens-e vagyok?)

Update: ma beszélgettünk kollegákkal is a boldogságról, és arra jutottunk, hogy nem csak az evés okoz örömet, az alkotás is. És a valahova tartozás is. És a közös élmény is. Meg még egy csomó más is.

Ui: A bejegyzést már többször átírtam, ahogy szoktam, ha nem tetszik, vagy ha nem azt a hatást váltja ki, amit szerettem volna. Nem akartam sem vallást szapulni, sem nem hasonlítani a gyomorhoz, s ha mégis ilyet okoztam volna, akkor bocs.

6 megjegyzés:

Andi és Gergő írta...

Az út a boldogsághoz 18. fejezete pl arról szól, hogy tiszteld mások vallásos hitét! Lehet mégis csak érdemes lenne elolvasni azt a füzetet. http://hu.thewaytohappiness.org/thewaytohappiness/precepts/respect-the-religious-beliefs-of-others.html

Atti. írta...

Hamarosan nálunk is jön a fánk menübe, jöhetnél megcsinálni. Kb. 100 adag kell. Készülj!

Betond írta...

G&A Kösz a figyelmeztetést. Lehet, hogy úgy hagzott, de nem haragszom semelyik vallásra. A közeli ismerõsi körben rengeteg a szientológus (akik szerencsére már leálltak a megtérítéssel). Amit furcsállok, az Ron parája a pszichológiától, mikor maga is pszichológiai eset (lehetett). Amúgy õk is használnak pszichológiai fogásokat, akkor miért ítélik el a pszichológiát? Nem akarok jobban belemenni, mert kapok kettõt a szemem alá.

Andi és Gergő írta...

Nem figyelmeztetésnek írtam, hanem csak egy egyszerű kérésnek. De látod, megint csak folytatod...

15 éve vagyok szcientológus, több tucat könyvet elolvastam a témában, számtalan tanfolyamot megcsináltam, több száz óra előadást meghallgattam Rontól, stb. Elmondhatom magamról, hogy meglehetősen képben vagyok.

A zagyvaságok alapján, amiket írtál rólad ugyanez nem mondható el. Ezért kérlek mégegyszer, hogy ne írjál ostobaságokat egy olyan vallásról, amihez gőzöd sincs.

Írtad, hogy próbálkoztak "megtéríteni", valószínűsítem, hogy innen fúj a szél. Nagyon sajnálom, ha ezek miatt az emberek miatt gondolkodsz így. Bár gondolom jó szándékkal tették, valamit elég rosszul csinálhattak.

Itt az embernek magának kell eldöntenie, hogy valami igaz-e az Ő számára vagy sem. Ha nem igaz, akkor nem. Pont. Ezt nem lehet kényszeríteni. Nincsen semmi gond a pszichológiával és teljesen jogodban áll tanulmányozni.

A Szcientológia összefüggő axiómák rendszere, amely megoldja a szellem, az élet és a gondolkodás problémáit. Nem a Szcientológia az egyetlen ösvény a magasabb létezések felé, viszont egy biztosan működő út.

Örömmel látom, hogy keresed, kívánom, hogy Te is megtaláld a sajátodat!

G

Betond írta...

Gergõ, nem piszkálódás akar lenni.

Nagyon közeli ismerõsöm aki rengeteg pénzt adományozott a magyarországi szervezeteknek, többször járt tanfolyamon a hajón, valahol már a híd túloldalán kell járjon próbált, mikor megroggyant a házasságom "terápiára" küldeni, ugyanolyan pszicho izére, mint amit a családterapeuta pszicológusok csinálnak, csak máshogy hívják, és félelmetesebb. Egyik közeli rokonom meg tanfolyamfelügyelõ, és otthon leszakad a polca a drága és csilivili könyvek alatt...

A dolog kritikája, amit kilépett emberek írnak, mondjatja amit, inkább félek tõle minthogy megpróbáljak megbarátkozni vele. kb. mint az oroszlán.

A hogyan tanuljunk tanfolyamot a volt feleségem is elvégezte, és hülyének nézték, mert a saját véleményére nem voltak kiváncsiak, csak arra, ami egy képeskönyvben volt lerajzolva, és órákig nem engedték haza, mert nem tudott valami hülye kérdésekre válaszolni, mindezt 3 gyerekes anyukaként.

Van véleményem, és nem egyértelmûen pozitív. Ami pozitív az, amit arról tudok, hogy honnan jön az eredeti filozófia, a keleti tanok, teozófia, buddhizmus hatása, valami ilyen az amit én is követek. Ezért érdekel a téma.
És tudom hogy van akinek az életét, a házasságát, a vállalkozását mentette meg. De láttam butaságot is (szakítsd el a környezetétõl), és fanatizmust is.

A bejegyzés eredeti változata és a jelenlegi sem azért szuletett, hogy a vallásról, valakinek a hitérõl, meggyõzõdésérõl vagy ezek gúnyolásáról szóljon. Csak az út a boldogsághoz, amin az agyam járt, amit szerintem minden ember keres, épp megegyezik egy alapmûvel. Na ja, most utólag nézve azt a magasztosabb utat és az emésztõrendszert egymás mellett említeni, na ez lehet, hogy hiba volt.

Házifeladatként és vezeklésként elolvasok valami dianetika könyvet.

LJ írta...

Jaj. Sracok! Tul reakciosak vagytok! Az ut a boldogsaghoz. Csak azert mert valaki(k) irtak egy konyvet ezzel a cimmel, mashol is hasznalhato ez a mondat. Nem? Igenis, ha farkas ehesen beesek egy etterembe, akkor a gyomromon keresztul vezet. Ha hasmenesem van mashol... Ha 2 ora, -20 fokban tortent turazas utan hazaterek, akkor a szaunan es forro tean at erem el. Lazicccsssatoook! Demokraciaban elunk, mindenki azt hisz, azt mond egy vallasrol, amit akar. Az mas kerdes, hogy helyesen latja-e a dolgokat.