Na én is jó vagyok, akkor csinálok kovászos uborkát, mikor véget ér a nyár, és zuhog az esõ, és nincsen napsütés, és akkor csinálok eperdzsemet és áfonyalekvárt, amikor mindjárt itt a világvége, de én optimista vagyok. A gyerek ma átaludta a tengerre menést és pancsolást. Én meg teszek veszek, mintha mise lenne. Nem értem, mi ez a nyugalom? Lám a kovászolódó uborka sem ugrál, várja, hogy megegyék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése