Tartom a 103 kilót, hiába a kicsit megnõtt stressz, nem ment lejjebb 3 napja. Tudom tartani a napi 1600-1700 kalóriát, és ettõl már nem szédülök. (A napi 1000-1100-nál szédelegtem.) De ma volt egy kis bûnözés, nem akartam a magyar túrót veszni hagyni, túróstészta volt vacsorára, meggylekvárral természetesen, szalonna helyett piritott szezámmal, és hirtelen beugrott 850 kalória egy evésre. Van ilyen, de ma úsztam, és szerdán kondiztam. Mentségül legyen mondva, hogy a déli finn borsóleves (állagra olyan, mint a lencsefõzelék) nem volt 200 se. A kiadós vacsorával együtt sem lesz meg a 1700.
A túróstésztában nem a túró volt a sok, hanem az a 100 gramm tészta.
Nem tudom, hogy tudják a konditermi súlyzózást egyesek edzésnek hívni, mert az edzés az más, az valami olyan, amikor felkészülsz valami versenyre, szóval ha bemegyek a kondieterembe biciklizni meg erõgépeket húzogatni, az kondizás, nem edzés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése