Újraépítés

Nem tudok aludni. Hiába fekszem az ágyban, az agyam csak az újraépítés (rebuilding) szó körül kering. Persze ilyenkor előjön minden szokásos emlék. Lehet, hogy újjáépítésnek kellene fordítani? Az nem a renewal (megújulás)?

Azt hiszem az újraépítés a legjobb, ami történhet.

A pap a templomban az újraépítésről (rebuilding) beszélt, és ugyanez a címe annak a könyvnek, amin a válás feldolgozó kurzus alapul. 3 hét múlva kezdődik, el kellene olvasni. Kivettem a könyvtárból, és rájöttem, hogy ezt már a válás után elolvastam. Kerek.

A gyerek leveri az asztalról a puzzlét, újraépítem. A legót is. Leesik a virág, azt nem, a váza kuka. Ha akarom, a virág marad, új cserép. Lehet szelektálni, mit és hogy építek újra. De újraépíteni csak azt lehet, ami eltörött. Nem? Akkor fel kellene ismerni, mi törött el.

Új év, új tervek. A terv az, hogy nem fogadok meg semmit, és nem tervezek előre, de az anyagiakat rendbe teszem, meg magamat is újraépítem. Törődök a belső gyerekkel. Az elsőnek ellentmond, hogy a repjegyekkel akkor lehet spórolni, ha jó előre tervezek, de a második miatt szükségem van rájuk.

Állítólag a testünkben az összes sejt kicserélődik 7 év alatt, újra épül. Ha megnézitek Varsót, azt is teljesen lerombolták, az is visszaépült. Tehát van remény arra, hogy az emlékeinket, vagy a viszonyunkat a világhoz, a személyiségünket újraépítsük, bár aki ért a logikához, tudja, hogy ez hibás következtetés. Abból, hogy valamivel valamilyen műveletet el lehet végezni, még egyáltalán nem következik, hogy ugyanaz a művelet egy másik dologgal is elvégezhető. Én itt most szándékosan elkövettem ezt a hibát. Mert akarom hinni, hogy belőlem is lehet gyököt vonni. Remélem nem vagyok negatív szám (bár annak is van gyöke, de az már komplexebb dolog). Nem is a gyökvonás, a hatványozás lenne a cél... Ja, mik is a célok?

Akinek kirántották a talajt a lába alól (család, barátok), az keresi a stabil pontot az életében. Ahova tud kötődni, ahova hazajár megpihenni. Itt jutnak eszembe megint az emlékek. Haza járni. Még lehet. Meddig? Hova haza?

Ezzel a stabil pont kereséssel a válás után sokat foglalkoztam, köszönet a kibogozónak, aki önként és ingyen törődött velem. Csak remélni merem, hogy minőségi csere volt. Ám nem lehettem igazán érdekelt a változásban, ha még mindig itt toporgok. Baracskai szokta mondani, hogy a változáshoz kibírhatatlan helyzet kell. Az újjáépítéshez romeltakarítás kell, ahhoz meg romok. Ez nem kibírhatatlan helyzet. (Mennyivel könnyebb visszasírni a múltat, mint építeni a jövőt...)

Az a keresett stabil pont lehetne a lakásom, az otthon, ahol van egy kis saját zugom, ahova jó visszavonulni, ahol feltöltődök. Lehet, hogy csak át kellene (megint) rendezni a lakást. Vagy venni egy fürdőkádat

A terv kész, jön a tanfolyam, rendet rakok otthon, veszek új vázákat, s hogy törődjek a belső gyerekkel, vettem (egy csomó) repjegyet. Betettem az excel táblába minden eddig ismert költséget, és ha nincs váratlan esemény, akkor lassan kijutok az alagútból.

Váratlan események meg mindig vannak. Valahogy készülni kellene a váratlan eseményekre is.