Varsó

Varsóban töltöttem az év végét. Olyan, mint Budapest, de más. Általában alacsonyabbak a házak, szélesebbek az utcák, nem annyira zsúfolt város, de a felhőkarcolóik jóval magasabbak a budapestieknél. Az emberek mint otthon. Tetszett. Az óváros tele volt emberekkel, jobban, mint pl a Váci utca, és a karácsonyi vásár újév napján is ott volt a bódékkal, szerintem érdemes lenne nálunk is tovább nyitva hagyni ezeket, a turisták miatt. A nemzetközi társaság és a sok program mellett volt idő felfedezni a várost, a múzeumokat, hangulatos éttermeket, sörözőket. Meg a közlekedést. Beleszagoltam, azt hiszem tudnék ott is élni. Kevesen beszéltek angolul, de azért a minimális orosz tudással a külvárosi kisboltban is el lehetett boldogulni.

Az a pálmafa meg olyan, mint mondjuk Barcelonában. Nem tudom, hogy kerülhetett oda.

Valamelyik templomban elhagytam a sapkámat, és mert az idõ jó hideg szeles lett (real feel -7 fok), kénytelen voltam venni másikat. Szerencsére van Decathlon. Van Auchan, Testco, Carrefour, Lidl, Aldi, Rossmann, Saturn (kamerába memória kártya miatt kellett bemenni), a szállásunk az IKEA közelében volt, szóval olyan volt, mint otthon.

Ami kevés volt: a társasozás. Ilyen nemzetközi tábort nem lenne szabad úgy szervezni, hogy egy csomó játékot kedvelõ ember kap összesen 3 vagy négy kis játékot (abból 2 kártyajáték). Legközelebb vinnem kell sajátot, ha jobban jól akarom érezni magam. Csak hát a spórolás a csomagon... Máskor más kirtériumok szerint kell majd optimalizálni (most a minimális szabadnapok miatt eléggé kötve volt, hogy melyik nap és milyen légitársasággal utazok).

A rigai reptérre meg több idõt kell szánni, ha legközelebb ott szállok át. Szerencsére az Air Baltic elég pontos, de a C terminál ágról az A-ra átjutni kellett vagy 7-8 perc. Ennél csak a Schipol volt nagyobb, ahol eddig jártam.