Hamarabb befejeztük a munkát, a kocsit a munkahelyen hagyva bevillamosoztunk a városba, bowling terembe, ahol egy óra kevés, két óra sok alapon másfél órát gurigáztunk, a főnök hitelkártyája fizette a célzóvizet (sör, két kört is akár), aztán átsétáltunk a sörözőbe, ott a főnök kártyájára hotdogot és chipset ettünk, és megittunk fejenként 2 sört, de csak azért ennyit, mert este még haza kell vezetni az autót, s aztán mentünk a dolgunkra. Kezdetnek nem volt szó munkáról, de aztán szóba került a konkurencia, meg aztán az elbaszott munkaszervezés (agile egy erősen szabályozott üzletágban), a hülye amerikaiak, akik lehetetlen időben akarnak videokonferenciázni, meg a svájci és a budapesti kollégák, meg az, hogy hirtelen sokan elmentek tőlünk. Szerencsére az ilyen bulikról könnyen le lehet lépni azzal az indokkal, hogy vár a család, fektetni kell a gyerekeket...
Jó annak, akinek gyereke van. Akinek nincs, marad a kinos álvigyor, meg az alkohol mámor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése