2018. május 13., vasárnap

A nyár már a spájzban van

Volt bennem egy kis para. Az utóbbi 1-2 hétben nagyon megugrott a blog látogatottsága Oroszországból. Sajnos a blog saját statisztikája annyira vacak, hogy nem mutatja, mit néznek, írtam-e valaha bármit is oroszul. Ha nem, akkor ez csak egy dolgot jelenthet, hogy valami olyat írtam, aminek oroszul is van jelentése. Vagy a keleti szomszédunkat megszállták a magyarok. Ebbe belegondolni is rossza. Mindenesetre a bátyám azt mondta, bár ennek már egy kis ideje, hogy nincs fekete autó.

Tegnap előtt volt a tévében a Diktátor című vígjáték. Nagyokat derültem. A pasi, valami keleti ország diktátora álruhában (levágta dús szakállát) bujkál a nép között, olyan emberek közt, akiket ő maga ítélt halálra. Találkozik egy kertész csajjal, és hirtelen felébred benne a demokrácia. Tetszett, aranyos. Nem a diktátor, hanem a csaj. Bár nem értem, mit eszik egy bunkó diktátoron. Mindenesetre tegnap, mikor itt voltak a vendégek az Eurovíziót nézni, és szóba került a feminizmus, a MGTOW, meg hasonlók, szóba került a film. (Kb az, hogy rossz egyedül, még a diktátornak sem jó egyedül, meg az, hogy még neki is összejött úgy, hogy nem használhatja a varázsképességét.)


Egy hete még vártam, hogy mikor kezdenek kizöldülni a fák. Most már minden zöld, vagy halványzöld, a nagy lombos fákon is kipattantak a rügyek, és még csak körömnyi, de zöld levelük van, a lombjukon még átlátni, de határozottan itt a nyár. A hőmérséklet tegnap elérte a 25 fokot, ami itt kánikulának számít, és a Lappföldön is 20 fok felett volt, bár ott még van hó. Ma reggel meg arra ébredtem (nyitott ablak, nem tudom mikor aludhattam legutóbb nyitott ablak mellett), hogy vadludak húztak el a ház felett hangosan gágogva, vagyis visszatértek, vagyis nyár. És még egy bizonyíték: hétfőn nyit a kinti, fedetlen szabadtéri uszoda.



Sportolnom kell többet, a télen felszedett kilókat le kell adnom. Tegnap voltam konditeremben, utána úszni, délután meg az erdőben sétálni (zsíroskenyert ígértem a vendégeknek, és nem volt itthon kenyerem). Az egyik vendég korábban jött, hogy sétáljunk, megnézzük a kacsás tavat, vele mentünk el a boltig, át az erdőn, hogy szarvasokat lássunk. Nem voltak még vadkacsák, hát persze, mert csak ma reggel érkeztek. Szarvasokat sem láttunk, lehet, hogy azok is elrepültek. Szóval vettünk kenyeret, tele a spájz. Hajnalban elmentek a vendégek, s még mindig tele a spájz, még jobban. Szóval ma még jobban sportolnom kell...


Ma anyák napja van, a gyerekek ilyenkor ágyba viszik a kávét meg a reggelit az anyukájuknak. Mi is terveztünk ilyet a lányommal tegnap, de anyuka egy 3 perccel hamarabb érkezett, vagy a csillagok háborúja volt túl izgalmas, így a szendvics készítés elmaradt.


Ez a kacsa vagy vadlúd gágogás borzalmas... Az is, hogy nem tudom, mik röpködnek felettünk. Teljesen eltereli a figyelmem.

Nincsenek megjegyzések: