Tegnap este elmentem az uszodához, hogy a lemenõ nap fényében (pontosabban laposabban sütõ, de hol van még az igazi naplemente) kiáztassam a hétvége fáradalmait, de csak az uszodánál vettem észre, hogy az úszócuccom otthon maradt. Pedig mindig az autóban hordom, néha két adagot is a reggeli és az esti úszáshoz. Körbejártam az uszodát, meg mellette a sportpályákat, új helyeket fedeztem fel, és laza 2km sétával kárpótoltam magam a hülyeségem miatt.
Sebaj, úgyis volt már a lábaimban 10 kilométer, elvittem ugyanis az új ismerõsömet a mocsárba kirándulni. Szerencsére a nap is, és a moszkító helyzet is elviselhetõ volt. A táv meg beszélgetve legyõzhetõ.
Ha nem lennék lusta, most jöhetnének a képek, de a képeket még elõ kell hívni a telefonomból.
Mennyivel egyszerûbb a face meg az insta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése