2018. július 17., kedd

Nyáron tónál

Haza vittem a gyermeket, és eszembe jutott, hogy nyár van, és még csak este 10 óra, bőven világos, lemegyek a tóra, megnézem mi a helyzet. Mert idén még nem fürödtem a tóban, sem a tengerben, csak épp lábat áztattam. "Nekem a Balaton a Riviéra" jutott eszembe, s ennek mintájára a folytatás: "nekem a Bodomi (szün) a Balaton".


Az elnökök elrepültek, ezt onnan tudtuk, hogy míg kint tollasoztunk, párszor elhúzott a fejünk felett egy vadászgép. (Délben kimentem várni az amerikai konvojt, de hiába a munkahelyem melletti hotelben szállt meg, más úton mentek be a városba. Ennek kapcsán megbeszéltük a gyerekkel, mi a demokrácia, s milyen az, ha fejedelem, cár, vagy király uralkodik.

Visszatérve a tóhoz. Belementem térdig, nem volt nálam az úszó cuccom, meg amúgy is, ha meleg a víz (most az, kánikula van, ma is 30 fok volt), akkor elszaporodik a tavakban és a tengerben is a kék alga, aminek a bomlásterméke mérgező, fülgyulladást, bőrgyulladást, meg egyéb bajokat okoz.

Ez az átka a melegnek. A tengerben azért van ez az élősködő, mert nem elég sós. De hogy a tavakba honnan jön...

A kék alga és a meleg miatt az emberek a kinti (nyitott) medencés uszodába járnak strandolni, ahol a tömeg miatt telenyomják a vizet klórral. Nem tudom, melyik a jobb, a klóros, vagy az algás víz. Az algát le tudom mosni magamról (?), a klór órákig belém ivódik. Szerintem a klór amúgy veszélyesebb, mert mar. Mindenesetre ma bent úsztam, mert nem akartam délben a tűző napra menni.

Most este, aludni kellene, de épp értékelem a napot, elolvastam az elnökök sajtótájékoztatóját, összeszámoltam a pénzt (mint valami Dagobert bácsi), és bepótoltam a mai munkát. Jobb este dolgozni, mint nap közben.

Nincsenek megjegyzések: