2018. október 10., szerda

Hogy vagyok kösz jól

Erdemes volt panaszkodni, most mindenki ram figyel, es mindenki azt kerdi, hogy tudna segiteni. Szomjazom a figyelmet?

Meg a fonokom is, es a kollegaim is megkerdeztek, hogy hogy haladok, tudnak-e segiteni. Mondom, hogy most lassan de halad a teszt kornyezet felallitasa, s majd ha megakadok, jovok, es kerek segitseget.

Ez a legnehezebb, segitseget kerni, mert azzal beismerem, hogy nem tudom, pedig lehet, hogy tudnom kellene, valahol valamilyen informacio biztos fellelheto a dologrol (persze ha valaki keszen tudja a megoldast, neki 2 perc, nekem meg 2 nap). Sajnos a googli sem a baratom, mert honnan tudna, hogy a ket gep hogy van osszekotve, mi a gep neve, es mi a jelszo, amivel belepek.  A googli csak az altalanos tudast hozza, a specifikus tudast nem.

A kollegam azert aranyos volt. Azt mondta, hozza johetek, de o sem erti az egeszet, viszont ha ketten nezzuk, talan tobbet latunk.

(Megvolt az a kep, ahol 1 ember a godorben dolgozik, 5-6 masik a lapatot tamasztva nezi? Kb igy kepzelem el, mi majd ketten nezzuk, csak epp keresni kell valakit, aki bemaszik a godorbe, es a munkat elvegzi nekunk/helyettunk. - nesze kigugliztam helyetted, ha meg nem lattad)


Ergo: megiscsak jobb lenne visszamenni hajcsarnak (managger), meg akkor is, ha kilyukad a gyomrom, mert annak nem kell dolgozni, mert az csak kiadja a munkat, s ha a munka el van vegezve megdicserik, ha nincs elvegezve, akkor van kit lebaszni. Most csak magamat tudom hibaztatni, mert alattam nincs senki.


Nincsenek megjegyzések: