2019. január 29., kedd

Elszúrt reggelekrõl

Nem nézem meg este, hogy másnap mi a program. Még azt sem, hogy reggel mikor és hol lesz az első meetingem, vagy van-e valami más lefixálva. Mint ma reggel.

Tegnap este - már megint - nem tudtam időben lefeküdni. Ültem a számítógép előtt, néztem a híreket, számoltam a vagyonomat, "hívtam" (ti. a képeket a mobiltelefonomból - mintha filmet hívnék elő), olvastam a "mulatási" nyelvjárásról (megvolt a "hajtási", az "érettségi")... a végeredmény az, hogy kb 1 órakor cseppentettem a szemembe, kicsit utána indítottam Puzsért, és a karórám szerint 1:20-kor aludtam. El.

Ilyenkor, ha későn merülök ágyba, kiszámolom, hogy a 7 óra alvás meglegyen, 8:15-re kell húzni az órát, a munkába még időben beérek, a kecske is megmarad, a káposzta is jól lakik, mindenki win-win, aludtam is, éltem is, stb. Csak azt felejtettem el, hogy időpontom volt a lélekgyógyászhoz.

Megyek az autópályán, mit megyek, korcsolyázok a kicsi kocsival (jé, alliterál), csönget a telefon, jut eszembe, hogy "ja, a doki". Elaludtam. Igazából elfelejtettem. Megnézni, hogy ma reggel 8-ra oda ígértem magam. Írtam neki, hogy nyugodtan számlázza ki, majd jövő héten jobban figyelek.

Ez csak az egyik, amit elrontottam. A másik, hogy régi kolléga itt van Angliából, vele 9-re lett megbeszélve az első meeting, a nagy hó és áldatlan állapotok ellenére itt várt, és én késtem. Mit késtem, ez még csak a kisebbik baj, a nagyobbik, hogy reggelire szalonnát ettem hagymával, s ott bűzölgök és szégyenkezem, mert elfelejtettem megnézni a naptárban, hogy az egész napos workshop ma lesz...

Most itt stresszelek, és vizsgálom magam, hogy mi bajom? Vajon csak az izmaim remegnek-e, vagy a szívem hagy ki tegnap reggel óta? A bal oldalam, a mellkasom alatt, a bordám felett olyan érzés, mintha extráim lennének, de nem ott, ahol máskor szokott, hanem majdnem a hónom alatt. Lehet, hogy nem kamrai hanem pitvar fibrilláció, amihez hullaszállító kell?

---

Azért járok az orvoshoz rendszeresen beszélgetni, mert rosszul alszom. Lehet, hogy nem is az alvással van a probléma, hanem a szememmel? Avagy azzal, hogy nem látom, mert nem nézem, hogy mi a másnap reggeli feladatom, aztán minden csúszik, és izgulok miatta? Vagy lehet, hogy - ahogy Popper Péter mondja - nem is ezzel van a baj, hanem valami tudattalan bajom van, amire rá lehet húzni ezeket a tüneteket, be lehet vele takarózni, rá lehet fogni, hogy hiszen a nem alvás, a naptár, a hideg, a hó, a csendes finnek, az öregedés az oka mindennek?

A szívem Barcelonában maradt, s most eléggé hiányzik. Mert most valami nem az igazi.

Nincsenek megjegyzések: