2019. június 13., csütörtök

Úton

Mindig otthon marad valami. Mindig akkor marad otthon valami, amikor hosszabb útra indulok. Még szerencse, hogy észrevettem, és még haza tudok szaladni érte. Úgyis be akartam ugrani a könyvtárba (is), hogy visszavigyem az egy hete lejárt könyveket (mindig otthon maradnak) és kifizessem a késedelmi díjat, meg a boltba, hogy last minute megvegyem az ajándékokat.

Március óta nem utaztam. Ideje volt már.

Remélem, otthon rendbe jön a hasam, már nagyon elegem van ebbõl, hogy minden nap fáj, az orvos meg csak a fejét vakarja (tetüs?).

Nincsenek megjegyzések: