Kb olyan Kon-Mari (Mari Kondo) stílus, de nem az. Egyszer járt nálam, akkor rendbe tette a konyhámban a sarkot. Ami tele volt ételhordó dobozokkal, meg mindenféle olyan extra edényekkel, aminek nem volt helye. Először kidobatta velem a befőttes üvegeket. Ez az egész történet most onnan jutott eszembe, hogy szégyen vagy nem, megint főztem be barack lekvárt. Nem ezer tonnát, mint a szomszédom, hanem csak 4-5 kis üveggel télre (két és fél kiló lett, 25-28% cukortartalommal), mert a saját baracklekvár (vagy anyukámé) messze jobb, mint amit a boltban adnak. Szóval kidobatta. Annyi maradt csak, hogy épp egy ilyen kis befőzésre elég maradjon (2 kis üveg maradt üres). Ha most nekiállnék befőzni epret vagy áfonyát, bajba is lennék, szerencsére ezekből a finn bolti jobb, mint a saját. De mivel a finnek nem csinálnak sárgabarackot... Aztán kidobatta a műanyag ételhordó dobozaimat. Tudjátok, azt, amiből mindig háromszor annyi van itthon, mint amennyit valaha is vettem. Ezek komolyan mondom az éj leple alatt a kredencben szaporodnak. Pont fordítva, mint a zoknik. Aztán miután elpakoltatott velem (mert én dolgoztam, ő csak kócsolt, kérdezett, és mondott, hogy "mennyi üveg lekvárod szokott lenni egy befőzésből?" "Milyen edényben viszed a kaját a munkahelyre?""Megvan mindnek a teteje?" "Miért van ennyi felesleges tetőd?" A munkájához valszeg jól értett, ebből élt, hogy a hamstereket segítse megszabadítani a felesleges holmijaiktól. De az emberekhez (férfiakhoz) nem értett, el is maradt, soha többet nem járt nálam. (Talán mert a munkahely az nem otthon, ha egyszer munkahely lett a lakásom, akkor...) Én kismiska voltam neki szakmailag, egy ikeás táskába belefért mind az a sok felesleges üveg és edény meg teflon sütő, ami szerinte felesleges volt. Pontosabban amit ott és akkor feleslegesnek tartottam az ő kínos kérdései következményeként.
Aztán gyorsan letörölgette a konyhapultomat, na akkor ábrándultam ki belőle, mert ez nem más, mint takarítónő extrákkal. Annyira megtetszett neki a hideg zsíroldóm (tesco sajátmárkás az óbudai Auchanból), hogy el is vitte, mondván, hogy ez annyira jó, hogy ilyen erős mérget Finnországban nem is szabad tárolni, csak ipari mennyiségben méreg engedéllyel. Ez most azért jutott eszembe... :) mert a lekvár után le akartam mosni a tűzhelyt meg a konyhapultot. Aztán később ott láttam a fürdőszobájában egy az én zsíroldómra kisértetiesen hasonlító flakont magyar szöveggel, nem feltételezem, hogy az enyémet lopta el, de gondolom rendelt egyet magának, ha már annyira jó volt. Még szerencse, hogy járok otthon, mikor is voltam? 3 hete a gyerekkel, 1 hete magam, holnap ha elengednek a kórházból, megint megyek, talán még egyszer lógathatom a lábam a Balaton büdös barna vizébe (somogyi vagyok, nekem a balaton a riviéra, nem a Bodomi - tó). Kicsit besűrüsödtek ezek az utazások, mint a barack az edényben. ... s elkalandozott a figyelmem, itt maradt egy elvaratlan szál, egy befejezetlen mondat... majd hozok magamak újat holnap.
Még csak fél kilenc, de már mostam, befőztem, takarítottam, lezsírozom a lakást, hogy ha egyszer hazaérek, csak le kelljen tenni a koffert, élvezhessem, hogy nem kell csinálni semmit. ...Nos igen, a lavór és a törölköző jobb, ha elérhető távolságban marad...
Ma van a gulyásfőző grand prix, ott a helyem, de idén kivételesen nem főzök, és ha addig meg nem gondolom magam, vonattal megyek, így nem kell elvinni senkit, nem kell beszélgetni senkivel, nem kell senki sajnálkozását hallgatni, oda megyek ahova akarok, pl benézhetek Snappertunába és Fiskars városkába, venni új késeket, van rendelés othtonról, hátha van akció a gyárban, meg ott van egy olyan hangulatos étterem, ahol a vizimalom mellett ki lehet ülni és lógatni a lábam... Ja, ha oda akarok menni, akkor autóval kell... Dönteni kellene, mert lejárt a mosógép, és lassan indulhatok... Igen, most ilyenekre vágyom. A pénz most nem fontos. (A vonatjegy háromszor annyiba kerül, mint a benzin a hibriddel, de nem kell vezetni, nem lesz gyorshajtás, nem lesznek szarvasok az úton, és lógathatom a lábam :) meg olvashatok, bár vonattal csak fél óra, autóval másfél lenne, hiába, ha ott nem olvashatok). Assza meg! nem tudok dönteni, még egy ilyen egyszerű kérdésben sem.
Nem azért nem főzök, mert elvitték a hideg zsíroldóm, bár az kellene a bogrács után, hanem mert élvezni akarom, nem ott szopni 4 órát a füstben, a napon, a kondérhoz láncolva, míg más önfeledten barátkozik. Nekem erre nincs időm, mint ahogy arra se volt, hogy Tempparit (Temptation island) nézzek a tévében esténként, vagy Bachelor of Suomi-t, ... most napra sem mehetek, bár ha jól látom ma borult lesz.
[off]
Nem vagyok irigy? A szomszéd 40 üveg lekvárja vs az én 6 kis üvegem, a mulatozó magyarok vs én aki főzni szoktam de nyerni nem, meg minden családos aki gyereket kerget ki a patakból este tízkor vs én, aki max az uszodába vihetem a gyerekem, ha épp van kedve elmenni edzésre...
[/off]
Lám, ennek az egyedüllétnek is vannak előnyei. Meg hátrányai. Az ember akkor rak rendet, amikor akar, nem kell találkozókra és baráti összejövetelekre szaladgálni, nem kell hajnal 7-ig aludni, ha tetszik, felkelhetek már 5-kor mosni, vasalni, befőzni, pakolni, gondolkodni, hogy hogyan tovább. Persze van hátránya is, nincs aki behozzon a kórázba kaját, vagy WC papírt (ja, az Finnországban van), s nincs aki lelkileg támogasson a nehéz napokon (a gyerek bent volt pénteken 2-3 órát. Ja nem is, az szerdán volt. Hogy múlik az idő...) Az életemet kellene rendbe rakni, amíg lehet. Kellene egy gondolat-coach, vagy döntés-támogató coach, megvan, egy kibogozó kellene, mert a saját biznisz coach (ötletbedobó) tudományom ehhez kevés (hiába generálom az ötleteket, a lehetséges megoldásokat, ha nem tudom azokat értékelni és fontossági sorrendbe tenni, mert minden lehetséges megoldás annyira a szívemhez nőtt, hogy egyiket sem akarom eldobni egy másik kedvéért, amit aztán már többször megszívtam... de erről már írtam vagy itt vagy máshol..) Vagy csak sok sok pálinka kell, ami kiüti a gondolkodást, ami gondolom lesz a GGP-n, ... ergo (létezem!)... mégiscsak vonattal megyek, csikidám.
Nem illik befejezés nélkül befejezni a bejegyzést, ezért
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése