A magányról akartam írni, a szingliségről, arról, hogy mindennek, talán ennek is van jó oldala, pl az, hogy ha el akarok utazni, nem kell egyezkedni, ha venni akarok valamit, akkor sem, akkor fekszem le aludni, amikor akarok, akkor kelek, amikor akarok, azt eszek, amit akarok, ha nem akarok főzni, akkor csak elsétálok a McDonaldsba, azt nézek a tévében, amit akarok, ha olvasni akarok, olvasok, ha mozit akarok, mozizok, és nem akkor szexelek, amikor éppen nem fáj a feje, hanem ... hanem soha.
A marseille-i táborban kérdezte egy csaj, hogy én hogy oldom meg? Mondom rátapintottál a lényegre.
Ha szociális interakcióra vágyom, elmegyek valami programra. Mondjuk nem akkor, amikor akarok, hanem akkor, amikor ilyen program van. Ha kulturára vágyom, elmegyek múzeumba. Ha spiritualitásra, akkor templomba. Ha friss levegőre, vagy csendre vágyom, kimegyek sétálni. Mondjuk csend az itthon is van. Mi nincs? nincs kihez szólni, nincs kivel beszélni, nincs kivel együtt tervezni a napot, a hetet, az évet, a jövőt. Nincs aki megkérdezné, nem felejtettem-e el valamit, és nincs kire főzni, nincs kit támogatni, kiegészíteni, nincs kivel törődni. Nincs kivel együtt szépen, szeretetben, boldogságban megöregedni.
Van, akinek ez is jól megy, van, aki jól elvan egyedül, vagy a kutyájával, vagy a szomszédaival. Nálam még a szomszédok sem olyanok, ezek nem jönnek ki, nem köszönnek, csak a 80 éves svéd anyanyelvű néni, de nem beszélem a nyelvét. A munkatársak? velük nem lehet barátkozni. A finnek csak az iskolatársaikkal tartják a kapcsolatot, azokkal is csak évente egyszer, nekik az elég. Van, aki egyedül van, de rendszeresen meglátogatják a gyerekei. Engem nem hívnak, még üzenetben sem keresnek. Mondjuk most már nem is tudnak, ma újra töröltem a profilomat.
Hallgatok egy hangos könyvet. Most a vallásokról van benne szó. Közben jönnek a gondolatok, újra értelmezem a kígyótűz jelentését (fabrikálok egy magyarázatot, ahogy meg tudom érteni mit jelent a kígyótűz felemelkedése) és ezáltal jobban megértem a bibliában Ádám, Éva, és a kígyó történetét az almafával, meg a kipusztított mamutokat és egyéb ős-állatokat. Őseink elég sok fajt véglegesen eltüntettek. Most a természeti kincseken (szén, gáz, olaj) van a sor... A kérdés, mi az élet értelme? Mert valszeg nem az, hogy "boldogak legyünk benne". Talán az, hogy kifejlesszünk egy nálunk is hatalmasabb magasabb tudatot (Frederic Brown egyperces (*): építettek az emberek egy szuperszámítógépet, és feltették "neki" a kérdést "van isten?" "most már van", és amikor ki akarták kapcsolni, lecsapott a villám, és beégette a kapcsolót, hogy ne lehessen kikapcsolni).
Ha az agyam nem a magányon rágódna, lehet, hogy többre is képes lenne. Hát ha még meditálni is lenne időm...
*) itt a válasz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése