Elkezdődött a háziőrizet. Ettől a héttől kezdve 4 hétig otthonról tanulnak az iskolások, és a munkahelyre sem szabad bemenni dolgozni. Kijárási tilalom még nincs, remélem nem is lesz. A boltba most kb 2 nap 1-szer megyek, és nem csak magamnak, hanem exnek is bevásárolok. Gondoltam majd megkérdem a szomszédban lakó idős nénit, neki kell-e valami, majd ha megyek legközelebb. Lehet kapni mindent, bár a Lidl-ben az egyik sarok, ahol mindig a heti akció (spanyol/görög/olasz különlegességek polca) most üres. Nem zsákolok, remélem, hogy ha kell, majd tudok venni kenyeret, tejet, zöldséget.
Feleslegesen nem megyek ki, és kerülöm az embereket. Valami bujkál bennem, néha az arcom ég, a torkom fáj, az orrom folyik - befelé. Lázam nincs, inkább szokatlanul alacsony a hőmérsékletem. A finn összekötőmmel szünetelnek a találkozók, múlt szerda óta nem láttam. Telefonon beszélünk, nekem az most elég. Az alfa tanfolyamot és a hétvégi templomi összejöveteleket, ugyanúgy, mint a munkahelyi meetingeket, online tartottuk meg. A zoom jobb, mint a hangouts.
A távoktatás lassan, nehezen indult. Az első három nap nem is jött hozzám a gyermek, de csütörtökön elfogyott a türelem, és beugrottam. Nálam tanult. Igaz lassabban haladunk, mint ahogy az iskolában haladnának. Nálunk a csicsergő madarak, a napsütés (igazi szép, +3 fokos tavaszi idő van) elvonja a figyelmünket. Meg az, hogy nekem távmunkázni kell közben. Azt hittem, hogy az iskolai tananyagot majd fele idő alatt megtanulja. Hát persze. Ahhoz oda kellene figyelni. Kb mint nekem a figyelmem, elkalandozik, külön meg kell erőltetnem magam, hogy megértsem, mint mondanak a video konferencián, mit olvasok a könyvben... Ma eljutottunk kb a szerdai tananyag végére. És este 5-kor fejeztük be. Az iskola 1-kor ért volna véget...
Közben főzni kell, szünetet kell tartani, itthon nehéz a gép előtt ülni 8 órát. Szokni kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése