2020. május 29., péntek

Az Ultra Bra zenei stílusa

Tegnapi 3 jó dolog elmaradt, ez több mindent jelenthet, hogy 1 elfelejtettem 2 túl korán lefeküdtem és nem volt időm rá 3 nem történt semmi említésre méltó.

De történt, csak valahogy nem jött az ihlet bekapcsolni a gépet és elmesélni. Elvittem a lányt megint boltba, gondoltuk nap közben kevesebben lesznek a New Yorkerben, de csak alig. Fájt a lába, nem ment suliba, ahol 8km kirándulás volt a napi program, de nem úgy, hogy reggel elmennek, délután vissza, hanem a 2. tanóra után kiszaladnak egy kicsit a közeli kisváros mocsarába sétálni, aztán lóhalálában vissza, s hogy az ebéd se maradjon el, délelőtt 10 órakor lett volna az ebéd... Ezek hülyék, de ezt nem mondhatom. Szóval mi inkább boltoltunk 3 órácskát, munkaidőben.

Az idő továbbra is szép, 18-19 fok, a nap így is égetett. Bezzeg este, mikor a lány haza ment, én meg sétálni, beborult. Szerencsére nálam volt az esőkergető esernyő, betettem a hátizsákba a vizespalackkal, sebtapasz és gyógyszeres ládával, telefontöltővel, és törölközővel együtt, és nem esett le egy csepp sem. Lám jó, ha az ember tudja, hol van a törölközője (és az esernyője).

Este elmentem aludni időben. Az is jó. Ja és ez már mai: 8.1 órát aludtam. Ami ritka.

Ultra Bra zenei stílusa

Van itt azért még valami, de talán jobb lenne egy külön blogban kifejteni. A kedvenc finn zenekaromnak (Ultra Bra) egy sajátos hangzás és dallamvilága van. Azaz volt. Mikor feloszlottak, nagyon szomorúak voltunk (az első ex-szel ott voltunk a búcsúkoncertjükön 2001-ben), hogy nem lesz több ilyen dal. Aztán nemrég hallottam a rádióban egy számot, ami egy az egyben az a dallamvilág és hangszerelés volt, s kiderült, hogy ugyanannak a zeneszerzőnek az új zenekara (Kerkko Koskinen Kollektiivi).

Most esténként hallgatom a zenekar történetéről szóló (hangos-) könyvet, hogy honnan jött ez a fajta zenei ihletés Koskinennek. Volt egy zenei irányzat (taistolaiset), és egy jeles képviselõje (Kaj Chydenius). Elkezdtem hallgatni Chydenius zenéket, és egy az egyben az a dallamvilág. Kb úgy tudnám leírni, hogy váratlan félhang váltások, dallamos, erõs énekhangos. Na ami már nem annyira hangzik jól, olyan agit-propos, mozgalmi indulós :). Ez van, úgy néz ki nekem bejön ez a zenei irányzat (bejön a reggae is, annak ellenére, hogy még soha nem kóstoltam füves cigit, s ez nem is fog változni, s ugyanígy nem leszek komenista, csak mert az egykori finn fiatal baloldal zenéje bejön).

Itt lehet összehasonlítani az Ultra Bra, a KKK és Chydenius zenéjét.

Nekem ez most jó, néhány napja feldobta a hangulatomat, egyrészt a zene olyan, hogy ilyen hatással van rám (persze értem a szöveget), meg azért, mert azt hittem, hogy ez csak egy zenekar vagy zeneszerző zenei stílusa, de megtudtam, hogy ez egy teljes zenei kategória, több szerzővel és előadóval, tehát kitárult a világ.

(Az UB fekete hajú énekesnője, Vuokko Hovatta ma is az egyik kedvenc énekes/színésznőm, láttam több darabban és filmben, pl legutóbb itt: Kävyttä ylipilveä.)

Kerkko Koskinen Kollektiivi (VH jobb oldalon) 


Kävyttä yläpilveä (film reklám-fotó, bal oldalon VH)


1 megjegyzés:

Névtelen írta...

https://www.youtube.com/watch?v=vcI8yS5uVb8 Laura Palmer akusztik