Ma két dologról akarok írni. Az egyik nagyon komoly, kezdem ezzel.
[TLDR]
- Azt mondják nincs értelme vagyont felhalmozni, mert nem tudjuk a halál utánra magunkra vinni.
- Ha a fennmaradás az élet célja (pl gének), ki marad fenn, ha a földön világvége lesz?
- Az, akinek elég pénze van ahhoz, hogy elutazzon egy másik bolygóra (Elon Musk könyv - eljutni a Marsra és ott kolóniát alapítani)
- Azok, akik itt a földön tudnak építeni olyan erõdöt, fenntartani hadsereget és raktárakat, ahová az éhezõ szegények nem tudnak betörni.
- Vagyis a túlélés érdekében van értelme vagyont szerezni, legalább annyit, amennyibe a Mars-repjegy kerül.
[/TLDR]
Olvasom/hallgatom az Elon Musk életéről szóló könyvet. Kiderül belőle, hogy a Space-X alapítója egyik célja, hogy el tudjunk jutni a Marsra, és ott kolóniát hozzunk létre, mert ha a földi élet veszélybe kerül, egy ilyen távoli telepen az emberiség tovább tud élni.
Rengeteg olyan dolgot tudnék felsorolni, ami miatt veszélybe kerülne itt az életünk: túlnépesedés, felmelegedés, a szén alapú energiaforrások kimerülése, a napenergia alapú áramforrások becsődölése (pl ha hetekig vagy hónapokig füst vagy porfelhő borítaná az eget), vagy valami pusztító háború, vagy valami megállíthatatlan vírus.
Szóval Elon ezt vizionálja, tényként kezeli, és mint a fantasztikus könyvekben, a Marson képzeli el a boldogulást.
A másik dolog, ami mostanság foglalkoztat, az emberi boldogság, az élet értelme (vagy célja). Ugyanis fáj továbbra is a nyakam, a mágneses vizsgálatra (MRI) meg a diagnózisra még várni kell, addig attól félek, hogy majd valami komolyabb betegséggel és terápiával leszek kénytelen szembe nézni. Az meg akkor lesz sikeres, ha van valami életcél, valami élet feladat, amiért érdemes élni, érdemes küzdeni.
Az a betegség lehet fizikai, vagy lehet mentális, pl depresszió. A két válás, a munkahelyi szervezeti változások, az öregedés, a rokonok távolsága, a hosszabb nem-utazás miatt lehet, hogy nincs is semmi fizikai bajom, csak az agyam tesz oda valami képzelt betegséget.
Szóval ennek jegyében Viktor E Frankl könyvét olvasom, amit a Logoterápiáról ír. Míg más pszichoterápiás módszer vagy irányzat a békét, a nyugalmat, az egyensúlyt (pl a vágyott és a valós helyzet között), a boldogságot akarja visszaállítani, addig a koncentrációs tábort megjárt és túlélt Frankl azt mondja, hogy az ember akkor él túl, ha van valami, amiért érdemes élni. (Élet értelmének - angolul meaning - nevezi.)
Az a valami lehet egy szeretett személy (még akkor is így hat, ha csak képzeletben van velünk, a szeretet a távolságon át is működik, neki pl ott volt a felesége, akiről nem tudta, hogy meghalt, de szerette volna újra látni, s ez, meg az elképzelt beszélgetések a feleségével motiválta, hogy kibírja a nehézségeket), lehet valami befejezetlen munka, vagy valami sors, elhívatás.
Frankl azt mondja, hogy a túléléshez feszültség kell, az az élet mozgatója, egy vágyott állapot (megírt könyv, a szeretett személlyel való találkozás) és a jelenlegi helyzet között. Szóval nem az egyensúly, hanem a feszültség kell az élethez.
Ha élet értelme, és célja, elgondolkodtam, akarok-e hírnevet, akarok-e vagyont. Nem, ilyet nem akarok. Miért is akarnék, ha a túloldalra semmilyen ékszert, vagy pénzt, vagy hírnevet nem tudok átvinni. Bár a hírnév, és emberi kapcsolatok elvileg megmaradnak, a Mormonok pl azt mondták, hogy a házasságok, barátságok a halál után is megmaradnak a "celestial kingdom"-ban. Ezt most nem googlizom ki, nem tudom, hogy van a magyar terminológia (2).
Na szóval nem kell hírnév se vagyok.
De miért nem?
Vajon az felesleges, a pénz halmozása? Az amit OV csinál a strómanján keresztül, kiszivattyúzza az európai uniós pénzeket, és a holdudvara kitömésére használja? Vagy amit Elon Musk csinál, most talán õ a leggazdagabb. Vagy amit Soros csinál, vagy Gates, vagy Jobs, vagy bárki más gazdag csinált?
Miért a gazdagodási vágy? Miért nem állnak meg egy szint után (mondjuk amikor már annyi vagyonuk van, hogy életük végéig boldogan élnének belőle, lenne pénz lakásra, kajára, focira menni, meg sörre).
Egy magyarázat, hogy ha most megállnának, és elkezdenék felélni a vagyont, akkor egy betörés, lopás vagy háború esetén az a kis vagyon, amit a nyugdíjra félre tettek, oda lehet, azt a kis vagyont érdemes megsokszorozni, és gyarapítani, és védeni.
Hoppá.
Egy hirtelen gondolat jött, és ez az, amiért elkezdtem mindezt leírni.
Ha kitörne egy háború, vagy elfogyna a szén, és nem lenne áram, vajon hogy tudnák élvezni a nyugdíjas éveket ezek a dúsgazdagok? Sehogy. Jönnének az éhesek, a zombik, és betörnének, és megpróbálnák elvenni a vagyont. A kaját. Mert azok is túl szeretnének élni. A dúsgazdag meg kénytelen lesz erõdöt építeni, hadsereget fenntartani, azokat is elfogadható életszínvonalon tartani, hogy a vagyont, és a gazdag ember öregkorát (na meg ha már itt vagyunk, az utódai jövõjét) védje.
Vagy, ha van rá technológia, képes legyen összecsomagolni a legfontosabbakat (mint nagyapám a Benes-dekrétum idején), fogni a családját, és átköltözni a legközelebbi lakható bolygóra.
Ehhez mi kell?
Annyi pénz, akkora vagyon, hogy képes legyen kifizetni az egyirányú menetjegyet a Marsra, saját magának, meg a közvetlen családjának, meg képes legyen megvenni a telket, lakást, oxigént, vizet, élelmet a Marson... Ehhez lássuk be, rengeteg sok pénz kell.
Ha azt akarod, hogy a génjeid túléljenek (ne pusztuljanak ki), akkor ahhoz rengeteg sok pénz kell, hogy egy világégés (porfelhő, éhínség, túlnépesedés, világháború, vírus...) után is fennmaradjanak.
Ezért kell kurva sok pénz, mert a Marsra, vagy más közeli élhető bolygóra eljutni nagyon drága.
S hiába minden szép ideológia, hogy minek a gyűjtögetés, minek a vagyon, az arany felhalmozása, ha túlvilágra nem tudod magaddal vinni azokat. Lehet, hogy a túlvilágra nem, de egy távoli világba, ami a génjeid túlélését jelenti, el tudsz jutni, ha baromi gazdag vagy. (Jó, kell még egy pár év, hogy Elon be tudja fejezni a projektet.)
Levezetés.
Ha jól emlékszek, a Jehova Tanúi mondtak valami olyat, hogy 144 ezer ember fér csak be a mennyországba. Ezt a számot valami szentírásból vezették le. Szokták is ezzel heccelni őket, hogy miért akarnak akkor nagyobb egyházat, miért akarnak ennél több embert megtéríteni, ha úgysem férnek be oda? Lehet, hogy ez a korlát valami olyan régi (fantasztikus) jóslat, ami előre látta, hogy ha a Földi élet borul, kb ennyien fognak eljutni (vagy kellenek, hogy eljussanak) egy Földön kívüli lakható területre?
A másik, azt hiszem a buddhistáknál van a kis szekér és a nagy szekér vita, hogy vajon mennyi embernek sikerül kikerülni a világ körforgásából, és eljutni a tökéletes állapotba. Most nem állok neki kigooglizni, ha érdekel, a kis szekér - nagy szekér kérdésre keress (1). A lényeg az, hogy vannak olyanok, akik mint Buddha, eljutottak a tökéletes létbe. Kb mintha szentek lennének. De azt nem tudni, hogy vajon kevés, vagy sok embernek adatik-e meg ez a fajta szentté válás. A kis szekér elmélet szerint csak nagyon kevés kiválasztott lesz erre képes, a nagy szekér szerint sokan beférnek oda. Nem lehet, hogy ez az elmélet is azon alapul, hogy majd egyszer elhagyjuk a földet? Az biztos, hogy nem jut el mindenki az új világba...
S mi lesz azokkal, akik nem jutnak el a Marsra, vagy más bolygóra? Hogy fogunk, hogy fognak a génjeink túlélni?
Csináltál ma már gyereket?
(1) Itt a link: Hínajána
(2) Mennyei királyság vagy isten királysága (innen)
1 megjegyzés:
Hm... ezek szerint én eljutok majd valami Zenbe, mert a génjeim nem élnem túl engem :D Én büszkén vagyok az evoluciós ágam csúcsa. Mennyi millió nép létezett előttem, hogy én legyek és dialmasan "ne csak egy legyek a sok közül", hanem a diszes befejezés :)))
Megjegyzés küldése