Majdnem elhagytam a napszemüvegemet (meglett, de érte kellett menni a világ végére), a pénztárcámat (rossz helyre tettem), a személyimet (csekin után az ingem zsebébe tettem, nem logikus helyre), a kocsikulcsot, és egy sor mindent. Úgy néz ki az autopilot nem mindig mûködikmegbízhatóan.
A szobavécé egy gonosz találmány (olyan szék, aminek a közepén lyuk, alatta vödör van, hogy ne kelljen kimenni a betegnek a vécére). Könnyen kiesik belõle a tartály, és kész a "baleset".
A nyuggereket tényleg teljes fronton támadják a takarítógép, csergeszõnyeg, energizáló derékalj, vitamin, és üdülés értékesítõk. Nagymama legyen a talpán aki vissza tudja verni a támadásukat. Lehet, hogy gondnokság (gyámság) alá kellene tenni a szüleimet, akkor a rászedéssel megkötött szerzõdések semmisek.
Itthon vagyok, a leányom alszik, lassan kelteni kell, délben indulunk Tamperébe a fesztiválra. Én eszek egy munkkikávét, és megnézem a múmimúzeumot, idén még nem láttam. Aztán elmegyek a mökkibe, mert nagyon meleg van, a tóparton könnyebb lesz kibírni. A víz 21 fokos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése