A gyerekek azt szokták játszani, mikor ülnek a hatalmas úszógumiban, ami akkora majd' mint egy traktor kerék, négyen-öten körbe tudnak benne ülni, hogy a fenekükkel előre kicsusszannak a gumiból, a gumi közepén bele a vízbe, és cápatámadást kiabálnak. Egyik-másik elég hatásosan tudja csinálni.
Tegnap M* fia kétoldalas kaszával, vagy kaszához hasonlító, botra szerelt, T-alakú éles szerszámmal irtotta a vízben a nádast, mikor valami megharapta. A víz alatt. Szoktam mondani, hogy itt csak a vízben lehet elviselni a szúnyog inváziót, mert a víz alatt kevesebben vannak, na ez után már ott sem érzem magam biztonságban, mert az a harapás a gyerek ujján akkora, mintha egy gyerek vagy kutya harapott volna rá, azt mondják az itteniek, hogy talán nem cápa, hanem hauki volt (csuka).
Tegnap neki is álltak, elővették a nagypapa (dédi pápa) horgászbotját és kellékeit, és elkezdték lehalászni a folyót. A kutya örömére. Ezt meg annak köszönhetjük, hogy M* húga elhozta magával a kutyát meg a horgászástól nem idegenkedő új pasiját.
A múlt héten a gulyás jól sikerült, kapacitáltak, de mondtam, hogy cápalevest bográcsban nem vállalok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése