Dolgok vannak

Vannak dolgok, amirõl szeretnék beszélni, de nem lehet, mert még nem publikus. Majd egyszer kibukkan belõlem, mint a bókemberes videóban, és lelövöm a poént. Ezzel kapcsolatban csak annyit akarok mondani most, hogy voltam vizelet mintát adni úgy, hogy a nõvér nézte, hogy valóban belõlem jön, nem mintha sportoló lennék, de ez volt az egyik cetlin, beutalón, amit el kell intéznem a következõ hetekben. Nagyobb változás várható a következõ hónapban. Már most elõre sajnálom a fõnökömet, aki biztos betegszabadságra fog menni, mint a korábbi projektben, mikor valami hasonló változás volt a csoportban.

Vasárnap este hívott az ügynök, hogy van egy ajánlat a lakásomra. Épp csak egy kicsivel volt kevesebb, mint amit szerettem volna kapni érte. Mondtuk az ingatlanosnak, hogy ha kicsivel többet ad, azonnal elfogadjuk, és így vasárnap este elindult a szerzõdéskötés bonyolult folyamata. Nekem csak azt kellett megmondani a banknak, hogy melyik számlára kérem a pénzt.

Szóval innentõl fogva nem opció az, hogy "haza költözök" a sajátomba.

Itt volt a lányom a võlegényével és a húgával, aki nekem nem lányom, és bementek az Oodi nevû központi könyvtárba, ami úgy néz ki mint egy hajó, és ott kiszúrt egy könyvet, angol nyelven, magyar szerzõtõl, és kiváncsiságból kikölcsönöztem. A könyv egyetlen mondatból áll. Elsõre nehéz volt olvasni, de aztán megszoktam, és tudok rá koncentrálni, és lebilincsel, mikor reggel a vonaton munkába jövet olvasom. Jobb mint mobil telefont lapozgatni. Ami azt jelenti, hogy megjavult az olvasókám, nem kalandozik el a gondolatom fél oldal elolvasása közben, javult a fókusz és a figyelmem. Hurrá.

Lehet, hogy az életemben történõ változások mégiscsak jó irányba mutatnak?

Ma reggel volt még egy meglepetés, mikor megkaptam a bérszámfejtéstõl a fizetés-igazolást, kicsit alacsonyabb volt rajta az összeg, mint amire emlékeztem, tehát a döntés, amit hoztam, annyira nem is volt rossz, mint ahogy azt tegnap este gondoltam. Tegnap este majdnem elsírtam magam, hogy milyen hülye vagyok, és milyen fájdalmat okozok majd a fõnökömnek, meg a kollegáimnak, akik ma megint megmutatták, mennyire szeretnek.