A drága tegnap ugyanannál az ügyfelénél volt, bõven éjfél után ért haza.
Ma random szerdai fesztivál volt a közeli 250 éves születésnapját ünneplõ kisvárosban. Az egyik régi kedvenc finn zenészem volt a fõ attrakció. Jó volt, de miért pont szerdára szerveznek 2 színpados, kajasátras fesztivált?
Tegnap meghalt a munkahelyi laptopom. Kumulatív windows frissítés volt, nem a rettegett 11-es évjárat, de aztán elalvás után bitlocker rescue képernyõvel indult. Az IT szerint erre a gépre az automatikus upgrade sem fog menni, jó lenne, ha mentenék mindent, és tervezetten, mint egy császármetszés, adott idõben frissítenénk. Nekem határidõm van pénteken, aztán 2 hét esküvõi szabadság, szóval most nem. De aztán mégis, a 10 órás meetingemet meg tudom hallgatni telefonról, aztán tartok egy hosszabb ebédszünetet. 10 elõtt leadtam a gépet, már 11-kor jött az üzenet, hogy kész. Közben én kimentem hosszabbat ebédelni.
Az uszodába mentem, ahol kinti medencében csodás napsütésben úsztam. Rohantam volna vissza a laptopért, mikor valaki rám köszönt. Kicsit finnes kiejtéssel, hogy szia B. Hát egy 23 éve nem látott szomszéd volt, aki a szakáll ellenére megismert. Akivel egy udvarban laktunk, és a gyerekek sokat bandáztak együtt. Aki lengyel, nõ, és szinte folyékonyan beszél magyarul. És ahhoz képest nagyon lefogyott.
S amikor visszamentem a laptopért, a liftben megnéztem, hogy milyen ronda nagy a pocakom. Most az all time high-on túl vagyok, picikét fogytam is (4 kilót), és a hétvégén már a legkisebb gyerek is megjegyezte hogy apa fogytál. Le is fotóztam, vettem elõtte-utána képeket. Mondom az asszonynak, aki szerint ez most nem az elõtte kép volt, hanem az utána, nézzem vissza milyen voltam 10 éve mikor még tengerentúli lányok után szaladgáltam. Vagy 18 éve mikor a coach suliban coacholtak az angyalok. Aztán eszembe jutott a bitcoin árfolyama. Ment fel mint az isten nyila, aztán kicsit visszaesett, azt mondják rá, hogy korrigált, aztán ment tovább fel, mint az isten nyila. Szerinte most én csak korrigáltam, aztán jönnek majd az újabb all time high-ok. Behalok.
Közben aludni kellene, mert a hétvégén le kell vezetni közel 2000 kilométert, és ha most sok az alvás elmaradás, akkor ott fogok bealudni. Fõleg ha magyar helyett finn kazettát hallgatunk. Az jobban igénybe veszi az agyam, és jobban elfáraszt, és elaltat, és az vezetés közben nem is olyan szerencsés.
Ha jövõ héten nem jelentkeznék, kezdhettek aggódni.
Pár napja hajnali 4-kor mentem aludni, mert csináltam az utitervet, merre megyünk, hol állunk meg, mert ha van terv, van mitõl eltérni (C) Baracskai, s minél pontosabb a terv, annál inkább képes leszek módosítani rajta, vagy észrevenni, hogy letértem a vágányról. Képzavar.
A mai zenész neve az volt, hogy Anssi Kela, ami magyarul úgy is fordítható, hogy Anssi Tébé. Mondom a nõnek, hogy jobb, mint ha az lenne a neve, hogy Anssi Adóhivatal (Anssi Verotoimisto). Erre elneveti magát, de nem azért mert tetszett a vicc, hanem azért mert annyira szánalmas, hogy az õ szent nyelvükbõl bohócot csinálok. Megint képzavar, mert a bohóc nem a nyelv.
Még annyi idõre visszajöttem, hogy mutassak egy képet a mai koncertrõl, ahol Bruce Willis kétfarkú gitárral nyomta. Mivel a szinpad messze volt, a video falról lõttem, bocsika.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése