Elviselhetetlen a meleg a lakásban. A régi sorházi, földszintes lakásom hűvösebb volt, s ott ki tudtam nyitni a konyhai szellőztető ablakot (amin akár ki is tudtam volna ugrani, ha épp öngyilkos akartam volna lenni, nem olyan kis picsa vékony ablak, mint itt, ami kb 15 centi széles) és az udvar felé a terasz ajtót, és ott is volt még két nagyobb szellőztető ablak. Megy a ventillátor, ami csak keveri a meleg levegőt, bár ha elér a szele, szárítja az izzadtságot. Az egyetlen hely ahol még el tudom viselni az időt, az az erkély, de ott nincs konnektor és asztal, nem ideális a távmunkához.
Azt tervezem, hogy ha lejár a mosás, bemegyek az irodába, ott van légkondi (csak meg ne fázzak).
Az jutott most eszembe (elvonási tünetek), hogy csak azért kéne beülni az autóba és elmenni délután Tamperébe, vagy tovább, mert az autóban van légkondi.
Tegnap nem igazán jött rám, hogy el kéne menni a boltba cigit venni, de ma már kezdi. Az előbb mikor ki akartam menni az erkélyre, kerestem, hogy hol az öngyújtó, amit az ablakpárkányon hagytam. Holnap jön haza a nő, hoz két "unokát", a tesója gyerekeit, rájuk kell holnap vigyázni, míg a szülők elmennek csinálni egy harmadikat valami találkozóra, s ha nem akarok lebukni, akkor a "szertartás" kellékeit jól el kell pakolni.
Tegnapelőtt felírtam valahová, hogy mit nem szeretek a dohányzásban, és az egyik az volt, hogy titkolózni kell, és ez nagyobb stressz, mint amit az 5 perces szünet közömbösíteni tud. Mert kb a stresszoldás miatt szoktattam rá magam, s mindig, mikor valami felbaszta az agyam, pl egy nehezebb meeting, akkor jött rám, hogy ki kell menni (nini, jött-ment) "levegőzni". S aztán 10 perc kézmosás, kávé, hogy a kollegáimat ne zavarjam.
Erről jut eszembe, hogy tegnap valami kis bogár, muslica vagy hasonló keringett a fejem körül, s a kolleganőm teljesen meg volt rettenve, pedig nem vagyok sem virág, sem nem kentem be magam mézzel, de sokszor van olyan érzésem, mintha ezek az apró bogarak a fülemből jönnének ki, egyenest az agyamból. Ezek szerint a bogár valódi, ha a kolléganő is látta, vagy mind a ketten ugyanazt a valóságot álmodjuk. Ez megint csak meglep, mert tényleg vele szoktam álmodni, de ő erről nem tudhat... Ez közbevetés volt, nem a mai írás része. A bogarakról itt írtam...
Ma nincsenek kollegák az irodában, ma ott is nyugi van, s most csak a jobb légviszonyok miatt megyek oda, de csak ha a mosás lejárt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése