Mindjárt leszögezem az elején, hogy az esemény valóban megtörtént, és igaz, de a címben történt egy kis fordítási hiba, ugyanis a finn "avaruusolento" szó pontos fordítása űrlény, azaz én egy igazi űrlénnyel találkoztam, olyan lénnyel, aki az űrben járt, egy igazi... tádámm... asztronautával. Aki olyan volt, mint mi, teljesen emberszabású, s eredetileg a földről származik, innen ment fel, s onnan jött le közénk, közülünk, hiszen magyar. S igaz nem személyesen találkoztam vele, hanem online videokonferencián, de az nem sokat számít, a kovid óta hozzá vagyunk szokva. Meg mi finnek hozzá vagyunk szokva, pontosabban nem mi, mert a mi gépeink -50 fokban is fellszállnak (leszámítva a múlt hetet, mert akkor a repülők szárnyára spriccelt jégoldó folyadék is befagyott és a lappföldi turisták Lappföldön rekedtek), hogy az utazások sokszor meghiúsulnak a zord időjárási körülmények, vagy a hajtómű tartály szivárgása miatt.
Történt ugyanis, hogy a nagykövetség meghirdette, hogy idejön és előadást tart egy igazi élő magyar miniszteri biztos, aki még igazi két lábon járó nőszemély, akiről korábban nem hallottam, és már a nevét is elfelejtettem, de gondoltam elmegyek megnézni, mert ilyen magas rangú emberrel ritkán találkozik a diaszpórába szakadt magyar, mert ő talán találkozott igazi űrhajósokkal is, s kézrátétellel vagy a tekintete által talán minket is megérinthet az űrutazás korának szele. Akkor arról még nem tudtunk, hogy valódi űrhajósok is résztvesznek az előadásban, élőben. Csak hát a magyar reptér nem volt annyira felkészülve, mint az északi testvéreink repterei, az időjárási viszonyokra hivatkozva pont ennek a macának a gépét törölték. Sebaj, majd online tart előadást. De ha már online, akkor ő felesleges is, megtarthatja az előadást a 3. és 4. kiképzett magyar űrhajós, Gyula és Tibor.
No, hát valahogy így keveredtem bele a találkozóba, mert az ingyen szendvicskéket és a poharazást, ha meghív a nagykövet asszony, nem szeretem visszautasítani. Hátméghogy gyerekkorom óta én is képzeletben egy kicsit űrhajós is vagyok. (Titokban néha azt álmodom, hogy úgy repkedek mint a bókember, szupermen.) Mikor a húgom született, épp fent járt a csillagokban Farkas Berci, a mi Bercink, és kaptam tőle meg a másik kiképzett magyar űrhajóstól Bélától névre szóló üdvözlőlapot.
Most elnéztem szegény Gyulát, mint biodíszletet, ugyan ő is a mi Gyulánk, de róla hamarosan megfeledkezik mindenki, mint ahogy azt se tudja senki ma már ki volt Magyari Béla, míg Farkas Bertalan és Kapu Tibor nevét mindenki tudni fogja. Örökre bevésődtek a magyarságtudatba, mint Petőfi, Mohács, és Vajk.
Mondanám, hogy majd mutatok képet, de inkább mutatom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése