Hedonizmus, virág, dipp

Ma ápoltam a szépérzékem, és hódoltam a hedonizmusomnak. Vettem egy csokor rózsát, és beállítottam Alvar Aalto híres amorf vázájába. Egész jól megáll benne a 10 szál, bár ezt a vázát 12 szál tulipántra találták ki.

Megajándékoztam a közeli bolt vezetőjét és pénztárosát egy nagy doboz Mozart golyóval. A hét elején elvesztettem a pénztárcám. Másnap visszamentem a boltba, mert ott fizettem utoljára, és csodálatos módon megvolt, hiánytalanul, sem igazolvány, sem bankkártya, sem pénz nemhiányzott belőle (sem a két éve nem használt Finnair, a frissen cserélt Malév és a HiltonHonnor kártyáim). Megérdemlik a jóságukért, meg a becsületért. A doboz becsomagolásával gondban voltam: nincs sem szalagom, sem csomagolópapírom. Gondoltam útközben veszek valahol és becsavarom, mikor épp szembe jött egy virág- és ajándékbolt. Ott csomagoltattam be, profi masnit és köszönőkártyát akasztottak rá. Már csak azon izgultam, mit mondok majd a boltvezetőnek, de ez is ment magától. Nagyon meglepődtek. Én meg boldog voltam, hogy ki tudtam fejezni a köszönetet és a hálát azért, hogy nem kellett minden kártyát letiltani, minden igazolványt újragyárttatni. Ja, ez a Plus bolt volt, a Radnóti mellett.

Vacsorára tzatzikit (cacikit) csináltam. Lereszeltem fél uborkát, besóztam, lecsepegtettem a levét, reszelt fokhagymával és borssal ízesítettem, végül egy pohár tejfölt kevertem hozzá. Mivel piritós kenyérnek valót nem találtam itthon, viszont volt egy csomag csipszem, azt mártogattam bele. Pont mint Finnországban.

Dipp (csipszmártás?)

Finnországban a csipsz mellett árulnak dippet, pontosabban port, amit ha egy pohár zsírszegény tejfölbe (kermaviili) keverünk, és 15 percre hűtőbe teszünk, sűrű szószt kapunk, amibe a csipszet mártogatjuk. Házibulik elengedhetetlen kelléke.

Kapni tex-mex, amerikai, paprikás, sajtos, rokfortos, és természetesen tzatziki ízű dippet. Annak idején, mikor a munkahelyemről még küldtek Finnországba, ezt is mindig hoztam magammal ciider, zabkása-por (pikapuurohiutale) és karjalan piirakka mellett, itthon ilyet nem kapni. Ami leginkább hasonlít rá, az az ezersziget salátatöntet por, ami ízben nem passzol a csipszhez. Mióta nem küldenek Finnországba, háromféle dippet szoktam készíteni:

• Pirospaprikás: pirosaranyat és kevés sót keverek a tejfölbe. Lehet egy kicsit sűríteni is kukoricakeményítővel.
• Fokhagymás: reszelt fokhagymát és sót keverek a tejfölbe.
• Vegetás: ételízesítőt keverek a tejfölbe.
  

Lehet sűríteni túróval vagy reszelt sajttal is. Jut eszembe: a héten juhtúróból csináltam dippet, de rokfort (márványsajt, finnül Aurajuusto vagy sinihomejuusto) is jó hozzá.

Szóval eszem a cacikit, mártogatom a csipszet, ma még lehet, holnap méregtelenítő napot tartok. Facsartam egy nagy adag répalevet, megfőztem a méregtelenítő (vagy fogyasztó?) teát, a receptet kedves ismerősömtől kaptam, reggelre kihűl, felvágtam a karalábét és répát, ez lesz a holnapi csemege, ha nem bírom a koplalást, és a virágon keresztül rózsásabbnak látom a világot. Csak azt a doboz cigarettát ne vettem volna...

Egészségemre!