Cigánykerék

Tegnap még kézen állt és vígan cigánykerekezett a születésnapi bulin, onnan irány a kórház, ma meg már túl a műtéten. Lábadoz. Hamarosan táncolni is visszaáll. De amilyen jó kedve volt, már ma visszamehetett volna.

Keze jól van, a múltkori műtéthez képest csak egy kis kötést kapott. Kis házi húslevestől gyógyul legjobban, azt evett, meg bolondgombát, vagy valami nevettető szert, olyan eleven volt, hogy csak kacagott és viccelt mindenkivel. Van, akin így jön ki a stressz? Úgy nevet, mint a tejbetök, ha egy kicsit jobban nevetne, körbe érne a szája, és leesne a feje.

Egy kis vidámság ragadhatna rám belőle.

És a saját cigánykerekem: Hoztam ma egy hirtelen döntést, beiratkoztam iskolába. Most már fájhat a fejem, mi lesz a láthatással, meg a hétvégi úszással, ha szombaton iskolapadban ülök. De a legutóbbi posztgrad képzés annyira tetszett, hogy kedvet kaptam új szakmát tanulni. Legyen! Én döntésem, 5 perc alatt történt, büszke vagyok rá. Kövi Sára is megmondta...