2006 augusztus 24-én írtam róla, hogy ideje lenne már felnőni. Most is szembesültem a problémával, és újdonságnak hatott a megállapítás: nem sikerült a leválás a szülőktől, nem nőttem még fel igazán. Csak mikor beleolvastam a blogba, derült ki, hogy már egy éve is itt tartottam. Ideje lenne felnőni végre.Hiába maradtam ki késő estig otthonról, mentem katonának, hiába házasodtam, költöztem családosan albérletbe, aztán külföldre, a háttérben mindig ott álltak a szüleim, akik szükség esetén támogattak, és tanáccsal láttak el. Nem csak a "hogy kell főzni a kelkáposztát?", "hova forduljak, ha a gyerek lázas?", "fáj a vesém, mit csináljak?" kérdésekre kaptam meg a választ, de arra is, hogy "ez a csaj jó lesz feleségnek?". S elláttak válaszokkal, amiket vagy megfogadtam, vagy nem (például az első házasságról nagyon le akartak beszélni, végül igazuk lett, habár ott a három szép és okos gyerek, annak a házasságnak gyümölcsei), és begyüjtve a szülői tanácsot és jóváhagyást ("mindegy mit teszel, mi örülünk, ha boldognak látunk"), mertem tenni és menni a fejem után.
Azt hittem, akkor nő fel az ember, mikor elveszíti szüleit (sic!), akkor kényszerül igazán saját lábára állni. Ez hülyeség! Ma azt gondolom, felnőhet az ember ennélkül is, lásd az öcsém, akinek nincsenek lelki problémái, őt még a jehovák és szientológusok is messze elkerülik.
Akkor növök fel igazán, ha a nőket egyenlő félnek tekintem, és nem az anyát, vagy anyapótlót fogom látni bennük. Ilyen szempontból 3 féle nőt ismerek:
- az anyáskodót, aki véd, ápol, szeret(get), aki mellett eljátszhatom a jó kisfiú szerepét
- a gyereklányt, aki még nem nőtt fel igazán, és apai gondoskodásra vágyik (18 és mondjuk 25 között)
- a nőt, akibe beleszerethetek (de félek megszólítani).
Szóval akkor növök fel igazán, ha egy kapcsolatban nem az anyát keresem, és nem a gyereket játszom, hanem a felnőtt férfit, aki udvarol, virágot visz, és tenyerén hordozza kedvesét, aki mellettem igazi nőnek érezheti magát. Kiváncsi vagyok erősen, vajon mikor növök fel végre.
4 megjegyzés:
Bravo! Ez a felismerés, fél győzelem.( De a másik oldalról, még félig vereség.)Csak a jó oldalról nézd és hajrá!!
A pasim mikor jut el idáig, h ne kelljen emiatt összezördülnönk állandóan? Legalább ismernél fel a veszekedésekben mi a lényeg, de még ha a szájába rágsz dolgokat, akkor sem megy neki! :( Patt helyzet, Mit tudok tenni? Állandóan küzdeni sem lehet. Vajon hol a határ? Közben mindennek az az alapja, amit írtál, csak akarnia kellene egy picit jobban és több boldog párkapcsolat lenne. Érdekes, az elején a hódítási időszakban megy. És nekem ne jöjjön azzal senki, h mert akkor még nem ismerte a másikat. Ha megismeri és jó vele, legalábbis együtt vannak és ezt mondja a nőnek, akkor miért nem bókol utána is? Ha meg van valami baja, miért nem azt mondja? A pasikban talán az a leges-legrosszabb, h nem merik elküldeni a nőt, ha már nem jó. Csak akkor, ha veszekedésre kerül a sor és ez a legkényelmesebb megoldás,és milyen bántó, nem? máskor meg jön a szeretlek-napok. Röhej. És ezt nekem nagyon nehéz megérteni. Nah meg a többit is. :( De igyekszem és próbálom. Akinek nem sikerült, az a szingli.
Miért kell ezzel nagyobb fájdalmat okozni, h valami szálka maradjon a másikba. Ha már vele volt és jó volt akármennyire is, legalább ezt tisztelné a másikban és lenne őszinte. Ígyis, úgyis fáj. De a mértéke nem lenne mindegy. :( Szerintem ezek nagyon elszomorító dolgok és ettől az ember nagyon depis tud lenni.
A pasik többsége hazudik, amiből balhé lesz, és a balhét = hisztit meg nem akarják. Ők persze jönnek azzal, h ők aztán az ég világon nem csináltak semmit. És a nő kreálja az (általa megtett) megtörtént dologból a problémát. - HÁt persze, kit ért a csalódás? Nem is a pasit! - És kész helyzet elé állítják, hogy ez van, ha nem tetszik, természetesen "én nem küzdök a kapcsolatért, menjél. De azt a kérdést, h a nők miért hisztisek - úgy vélik: mert egyszerűen nők, ilyenek - nem bírják végig gondolni. Mondom! Biztos ok nélkül hisztizik egy nő! Ez a szó is, h hiszti....A pasik a sírásra mondják. A sirásra, ami a lelki fájdalomtól van. /Pedig ha a pasi egy kicsit is megvígasztalja a nőt, egy életre lesz egy "rabszolgája". De ezt, ha táblán mutogatod neki el, akkor sem fogja fel, pedig a saját érdeke lenne./ És a pasik miért hazudnak? (füllentenek)? Hát azért, mert úgy gondolják, h jobb hazudni, ami valsz úgysem derül ki, de hát mivel a nők extra érző lények, rögtön megérzik, h a pasi már nem úgy viszonyul a dolgokhoz, párkapcsolathoz, megérzik a bajt, konkrétumok sem kellenek hozzá, úgyis kiderül az a hazúgság, és a pasik mégis úgy gondolják (pedig a többség úgyis tudja, h lebukik, mégis ezt az utat választja), h jobb az igazságot nem elmondani, jobb ha nem vállal felelősséget a saját tettéért. Mert az úgy kényelmes. Sokan itt azzal jönnek, h a nő miatt, h kevésbé okozzon neki csalódást! Pedig egy nőben pont fordítva van, bár mind a kettő sérüléshez vezet. Mi a rosszabb? Írni mondjuk egy volt barátnőnek emilt, aki érdeklődik a hogyléted felől és hazudni a kedvesednek, h te nem is válaszoltál rá, v. egyszerűen elmondani, h válaszolsz rá, még ha tudod, h ez valsz rosszul fog esni a párodnak? A pasik többsége szerint a hazúgság kevésbé erkölcstelenebb. !!!!!!!!!!!! Végig gondolta vajon ezt már valaki himnemű egyszer is??? És amikor elmagyarázod neki, h nincs a földön egyedül és az exek megtalálják mindig az embert és v válaszolsz v nem, mindegy, de nem az emil a lényeg, hanem az, h hazudtak neked?!!! És nem bírja felfogni és megcsinálja másodszorra is!!! És még akkor is azon lovagol, h ő hisz nem írt semmi rosszat, semlegeset! Hát persze, hogy nem! Ezt a nő is egy hülye is tudja. De hogy miért nem látja ebben a lényeget!!! Valsz. az a válasz rá, h mert nem akarja. Mert az úgy kényelmes! Mert a pasik alapból utálnak magyarázkodni. És a nő úgy érezheti magát, h nem kezelik egyenragú párként. A pasik meg nagyokat pislognak és csodákloznak, ha eltörtik a mécses és a nő nem bírja tovább. És tönkre vágja a párkapcsolatod, aminek alapjához keményen köze van a bizalomnak és amit ezzel a kis hülyeségével elcsesz? Szerinted nem teszi meg újra? /Szerintem a végeredmény ugynaz, egy veszekedés, hiszti a nő részéről, és úgy gondolom, ha bántották, nem ok nélkül teszi. Nem lenne egyszerűbb a saját erkölcsi értékeiket megtartani a pasiknak és felvállani magukat? Így csak elvesztik a tiszteletet, amiért a nő felnéz rájuk. Az is baj, h miután megtörténik egy ilyen eset, nem gondolják utána végig. Vagy lehet, h igen, de nem a lényeget látják meg és újra elkövetik megint ezt az órási hibát, ami tulajdonképpen lényegtelen dolgokból ered. Ált./ És amikor kideül a hazúgság, akkor hülyeségekkel próbálják még menteni a helyzetet (ami persze újabb hazúgság) és csak tetézik a rosszat, mert a nő akkor már úgyis utána nézett a dolgainak. Vagy nem is kell neki. És ezt keményen bebukják. És a legrosszabb az egészben az, h újra és újra elkövetik ezt a hibát. :( És akkor a nő ebbe beleőrül.
Aztán valsz ez igaz fordítva is.
Létezik kevert típus is a nőkből. :)
A Csernus könyve jó, de tényleg inkább nőknek szól. Mert - jó lenne ha a pasik is elolvasnák, csak az a baj, h képtelenek magukra levonni belőle a tanulságokat és valsz. nagyon sok mindent félre értenek benne....Nem is tudom mi a jobb, olvassák, v n olvassák.?
A Titokba csak bele olvastam. Az eleje eléggé önreklámozó, szerintem jobban is meg lehetett volan írni, bár valsz nagyon sok embernek újat mond. Lényegében élj pozitívan. Mert akkor neked is jobb lesz. Ebben van igazság. De az ember nem így működik, kivéve az, aki önzővé tud vállni teljesen és letojja a többieket és csak az számít, ami önmagának jó. Az én párom valami ilyesmi, de néha nagyon kedves is tud lenni és mintha én is léteznék mellette. Néha meg nem. Nah, ezek bármikor tudnak pozitívkodni, hiszen nem kell figyelembe venniük a párkapcsolatukat, nem kell figyelembe venni, h más is van mellette. De ez tényleg csak beleolvasás után mondom, valsz többről is van szó, valsz a párkapcsolatot is pozitívan kell nézni és merem remélni, h a letojás helyett a párkapcsoaltról úgy ír, h azért a másikat is vegyük figyelembe, nekik is lehetnek érzései. Így kellene. Azért vannak benne aranyos storyk. De soha nem csinálnám.
Az én hibám, h a nőkről, magamról is írjak már valami rosszat: lovestorykon nőttem fel és azt a párt várom, azt keresem mindig a páromban, aki nagyon szerelmes tud lenni belém és akkor is meg tudja kérdezni, h hogy érzem magam, amikor ő maga bántott, ahelyett, h elfut és a könnyebb, menjünk szét megoldást választja. És azon van, h boldoggá tegyen elkerülve a bántást.
Napokig olvasgattam a kommented, és azon gondolkoztam, vajon hol a bibi.
Megbántásról írsz, hogy nem érzed minden nap a szeretetet. Hogy a pasi megcsal, hazudik. Nem ért meg mikor sírsz.
Igaz az, hogy a pasid szeretete ingadozik? Ha bizonytalan vagy benne, benne vagy benned van a bizonytalanság? A szeretet nem valami állandó érzés belül? Ha mutatja, ha nem? Vagy feltétlen elhiszed neki, hogy szeret, ha szerdán és szombaton hoz virágot?
Csak a pasi csalja meg a nőt? Fordítva el tudod képzelni? Meséljek?
Csak a nő hisztizik_? A pasi nem sírhat? És ha nála kiborul a bili, mit csinál? Elmegy üvöltözni a meccsre? Állattá változni a kocsmába?
Beszéltetek már róla? Tudtok beszélni róla? Ő tud beszélni róla? És te?
Hazudni... Hazudni nem eredendő bűn ("Ne tégy hamis tanubizonyságot" nem ugyanaz, mint hazudni), néha kell a túléléshez (mikor a rablónak azt hazudod, nem félsz tőle, és azt mondod pukk, amire megijed és bepisil :), vagy mikor a párodnak azt hazudod, nem hazudod igazán, csak szeretnéd, hogy úgy legyen, de még nincs úgy, hogy szereted, hogy büszke vagy rá, hogy sikeres).
"Azt a párt várom..." - aki most van, az nem jó? Úgy látom, nem találtad meg az igazit. Szeretném tudni, milyen a képed az igaziról. Le tudod rajzolni? El tudod mondani? Vagy legalább azt az érzést, amit érzel/éreznél, ha meglátnád az igazit, ha átölelne, ha megcsókolna, ha ujjadra húzná a gyűrűt, ha közösen, mosolyogva, boldogan tolnátok a babakocsit, ha gyermeketek esküvőjén összenéznétek és kicsordulna a könnyed? El tudod képzelni, milyen érzés lenne, mikor végiggurul az a könnycsepp az arcodon?
A titok - könyv helyett a videót választottam. Tömény, de érthető. Hinni kellene benne...
Új kapcsolat, egy éves.
Írtam volna, h megcsal? Nem tudom. Egy kicsit érzelmileg igen, de nem most, régen. És nem múlik. Félek, h újra megtörténik. Néha rámjön a rossz érzés. Néha depis leszek.
Nem ért meg mikor sírok? Persze, ha hisztizek, jó, hogy nem, pláne, ha miatta, amiatt, amit épp tesz és nekem nem tetszik. Ha szerinte hülyeségeken. A "nyafogásommal" nem tud mit kezdeni. Inkább felidegesíti, minthogy megkérdezze mi a bajom. Nincs türelme. Ezt felvállalja. És ha nekem fontos az, amin épp hisztiszek? Nyílván nem véletlen zavar és bánt. És én meg tőle várom a megbeszélést, vígasztalást. Ördögi kör valahol.
Ő képes pozitívan gondolkodni élni. Neki nem kell a kezébe adni Titok könyveket stb-t. Szabadság, csinálja mindenki azt, amit akar - persze normál erkölcsi keretek között maradva. Bárcsak így tudnék gondolkodni a párkapcsolatban, akkor nekem sem lenne semmi bajom. Közeledek felé. :)
Ingadozik-e a szeretete.....? Ha "jól viselkedem, akkor nyilván tetszem neki és szeret. Ha hülyeségeket csinálok, pl. többszörösen sorozatban hisztizek, azt ki bírná már ki? Én sem. Tönkreteszi a kapcsulatunk.
Amúgy szerintem nem ingadozik. Most biztos nem. Most!!! szeret.
Bizonytalanság bennem.
Nem hoz virágot. /Nem szereti a vágott virágot. De cserepest sem hoz. Még a kapcsolat elején csak egyszer úgy, azonkívűl szülinapra. Ennyi. Nekem jól esik a virág. Hulla boldog tudok lenni tőle. /A pasik nem azt nézik, h a nőnek hogyan tud minduntalan örömet okozni. Ezt a nők csinálják. És sajnos viszont is várják. És kénytelenek vagyunk elfogadni, h nem így van, v szitkozódunk a pasikra. Mert a pasik ilyenek és olyanok ....szöveg. :))) A pasi szerint - így intézi el- az bőven odaadás, h bizonyos dolgokat megenged, h legyen./ Szval. nem jelent semmit, h nem kapok csak úgy virágot. (Mint pl. az sem, h csak az elején van a teperés, utána már nem. Vicces, h a pasik nem érzik a különbséget. Mit meg nem tesznek akkor, utána meg ...? És szerintük semmi sem változott. Szerencsére azért vannak kivételek. :)))) Tudom, h szeret. Most igen. Az én párom odafigyel rám. Csak a nyafit utálja. :)
Naná, h a megcsalás fordíva is igaz. Azt hiszem utaltam is rá. Abban a kapcsolatban akkor már van valami baj, akármi is az.
Velem is megtörtént. Mindkét oldalon szerepet kaptam, de a másik oldalról történő befejezés-megoldás t nem én döntöm el. Sajnos, nem a megcsalt dönti el. Megcsaló oldalról nem tudom, h más mit gondol jó idővel utána. Lehet mindenki azt, mint én. Nem akarnám még egyszer. Megbántani azt, akit megcsalok. Inkább ha oda kerülök, akkor elgondolkoznék azon, miért van erre szükségem és kilépni az akt. kapcsolatból. Szép terv? Vajon sikerülhet? //Ha esetleg ilyen helyzetbe kerülnék megint, remélem eszembe jut, milyen szar volt.//
A párom is így gondolja. Naná, h ő is megjárta ezt az utat. Ez úgyis csak rossz. Bár mindenképpen rossz a másiknak, de akkor legalább ne legyen ennyire rossz. Legalább ennyire tiszteljem már, ha vele voltam x időt. Hát erről látod tudtunk beszélgetni.
Amúgy nehéz. Ha gáz van, csak akkor beszélgetünk, ha én akarom. Mert nekem vannak bajaim. Ált. neki nincsenek velem bajai. Bár nekem nem is írogatnak az exek. Nem beszélek velük. Én nem nézegetem a képeiket. Egyszerűen ténylegesen nem érdekelnek.....Az EXEK!!! És jó hogy felételezi pl. h nem csalom meg. Nem adok rá okot.
A párom tényleg jó pasi. Szerelmes vagyok belé. Vannak dolgok, amiket nem gondolunk egyformán.
Mellett ne kelljen már túlélnem, elég hozzá az élet. A párom ne hazudjon, ne füllentsen nekem, akármi történik. Vállalja már fel előttem magát, főleg előttem. Eleget kap ebből az ember a világtól. Legalább egy legyen, akiben megbízhatok.
Miért vannak a "kegyes" hazúgságok mégis? Mert másképp hiszti lesz. Csak ne hisztizzek! Azér'! Mindenképpen hisztizek! Akkor nem mindegy? Akkor nem jobb az igazság? :))))
Igazi? Ilyen nincsen. Nincs tökéletes, hibátlan ember.
Az igazi érzés az, ha odabújhatok a páromhoz. A nekem tett gesztusai. Tudok sírni a boldogságtól, ha rágondolok. A gyűrű biztos extra érzés lenne, de ő nem nagyon akar újra megházasodni. Én viszont még nem tudom miért rossz, hülyeség :)) a házasság. :)))) Ha lesz egyszer egy pasi végre, aki el akar venni, majd megtudom. :)) Kiváncsian várom.
A pasik többsége - ha volt házas, ha nem volt - nem nagyon akar manapság nősülni. Többség szerint a nők utána megzakkannak. Meg el akarják szedni a pénzüket.
Szval azt a párt várom....= Nem tudom mi lesz tíz év múlva. Lehet, h a huszadik pasimmal nyaralok épp valahol. Semmi sem kizárt!!!!!!!!!! Bármi lehetséges!!! Lehet már fent lesz a gyűrű az ujjamon.
Kiakadtam.
És megnéztem, hátha mégis én vagyok csak béna, kiváncsi voltam a pasik mit gondolnak a nőkről, hogyan látják őket, akartam tudni, h gondolkodtok. Használtam a google-t és a legelső kiadott oldal a blogod volt. "Pasik nőkről".
Aztán írtam, mert meglődtem, másra számítottam. Nők lehúzásáról, h ilyenek meg olyanok vagyunk...Ezt vártam...Tanulni akartam belőle.
Az egész csak abból jött és lettem mérges, h az exek, akik már rég el lettek küldve (állítólag - és én vagyok a hülye mert miért nem fogom fel, és mikor fogom már fel - "hisz veled vagyok, nem velük" - mondja a kedvesem és persze, h igaza is van, ezt én is tudom.....de....), mégis miért írkálnak még mindig emileket, pláne!!! miért küld képet csak úgy magáról. // Én ezt a nő szempontjából is égésnek tartom. Eszembe nem jutna volt pasimnak magamról képet küldözgetni! Pláne, h tudom van valakije. Még ha csak sexpartner volt is. Semmilyet se, még nyaralásost sem. Hacsak nem akarnék valamit tőle. Ha valaki ezt el tudná nekem magyarázni, h nem ez az egyetlen lehetséges ok....!!!!!!!! Boldog lennék. //
Naná, h részemről féltékenység is. De azért el is gondolkodtam ezen, nem csak rosszul esett. A pasim hozzáállása. És ezt akárhogy is magyaráznám a páromnak, nem érti. Azt gondolja tényleg azért húztam fel magam, mert írtak neki. Közben azért, mert ő mást mond. (Hazudik?) Vagy nem akarja érteni! Csak azt mondja, ezzel ne foglakozzak, már nem érdekli egyik sem. És akkor persze ezzel még rosszabb. És nem tudom tényleg ne foglakkozzak-e vele. Félek, h baj lesz, egyszer jön megint egy ilyen emil, aztán ki tudja a 'pasim esze" hogy irányít. :(
- Eddig csak a volt exek miatt volt mindig vita. Semmi más miatt. Biztos az is oka, h nem ez az első ilyen eset, rossz volt az indulás is. Már nem akadok ki annyiszor, valamelyest megtanultam kezelni. Elfojtani a rámtörő rossz érzéseket, ha tudom. Nem mindig sikerül. És akkor kiakadás. Szerencsére a pasim sem húzza fel magát már annyira, minek olvastam bele, hiszen semmi közöm hozzá (hm...akkor kivel is élek? nincs közöm ahhoz, ha esetleg másra néz? nincs közöm hozzá, h a volt barátnővel esetleg kapcsolatot tart?....), azért elég rossz tud lenni, ha megmondom neki egyenest mi a bajom és az a válasz rá, h ok, ez nem megy nekünk, menjünk szét. Szívig hatol. Gondolhatod! Persze nem gondolja komolyan, azért egyszeri kimondás úgymond nem érvényes. Csak hallomásból tudom, h vannak olyan párok, akik megkérdezik a másiktól, h te figyelj, nem zavar ha barát az ex? Vagy csak úgy elmodja, h írt, jelentkezett. Nekem ezt miért nem lehet??? Persze, tudom a választ: mert nem érdekes, mert nem érdekli.... Azért mégis! Ne ám már, h ez a válasz rá! Nem fogadom el a választ. Mert akkor legyenek azok az exek elküldve, ha nem érdekesek már.-
Azt hiszem az egészben az a baj (és nem csak nő-pasi kapcsolatban, mindenféle kapcsolatban), h az ember azt tartja evidensnek, amit maga is csinál, maga is megtesz a másikért. És ha nem így történik, akkor az bántó lesz. Pl. ha én el bírom küldeni az exeimet, akkor a párom miért nem teszi meg ugyanezt. Azt gondolnám, igen, halálosan szeret, értem teszi, automatice. Szabad. Nem ül börtönben. Nem kell azt csinálnia, amit én. Csak akkor annyit elvárna mégis az ember, h magyarázza meg, miért akarná mondjuk a volt barátnőjét még barátnak. És nem kapok ilyen kérdésekre választ. Miért? Mert állítólag a pasik olyanok, h utálnak magyarázkodni. Pedig csak egy egyszerű kérdés volt. És ilynkor a nő, mivel nem kap választ úgy értékeli a helyzetet, h jah, azért nincs válasz, mert nem akar válaszolni, mert valsz. nem meri vállalni magát. Mert talán még érdeklődik a volt nője iránt. Vagy mit bírjon gondolni? Persze, h kombinál. Ilyenek vagyunk. Mert miért nem lehet elküldeni ténylegesen azt, aki már nem számít, mégis jelentkezik.
Nekem egyértelmű miért írkálnak. Nekem miért egyértelmű? Ha megkérdezek több embert is az esetről, más is miért gondolja egyből ugyanazt. A pasim meg azt mondja, miért ne, barátságból írt .......?????!!!!!!!!! Vagy azt mondja, nem tudja, őt is meglepte, h egy év után, miután már nem is beszélt vele, egyszer csak kap emilt.
Ez oké. De miért nem küldi el?
A válasz: ő elküldte.
Hát érdekes: akkor meg minek ír még mindig?
A válasz: mit tudja ő. Nem is érdekli.
Minek válaszol rá?
A válasz: Illemből.
Illemből????????????????????? Ha nem érdekel, minek válaszolsz?
A válasz: De hát olvasd el! Nem is írtam semmi olyat!
Mi? Hát ha már írtál, akkor meg! Pont ez az! Ha már írtál, engem miért nem írtál bele? Miért nem írtad, h tök jó, boldog vagy stb..Ha már az volt a kérdés, h vagy.
A válasz: Mert nem érdkli. Mert nem írt semmi olyat, tök általános volt a válasz a hogy vagy kérdésre, kösz jól vagyok.
Akkor meg minek írtál, ha nem érdekel???
Nem értem, nem értem nem értem.....és persze, h ez egy lényegtelen dolog, h írt-e a csaj....persze, h az nekem is lényegtelen. De h a pasim hogyan reagál az már nem!
Ezzel nem tudok mit kezdeni!!!!!
Kiderült, h nálam az elküldés mást jelent mint nála.
Nálam elküldés: többet nem jelentkezik. És ha hússzor kell elküldenem, akkor hússzor küldöm el.
Nála elküldés: megmondta, h már mással van. /Egyéb dolgok megengedettek.
Miért? Mert hát egy pasi mégsem írhatja azt egy csajnak, h többet már ne keresse. Miért is????????? Miért miért miért miért????
Kiderült, h nálam a nem írás mást jelent mint nála.
Nálam nem írás: semmi firka.
Nála nem írás: illemből azért válaszolunk.
MI VAN?
Miért ne tarthatna volt barátnővel barátságot?
Hát ezt éppen nem mondta, h ezt akarja. Akkor meg mért nem ezt mondja. ???
Az exek mindig megtalálják az exeket ( :) ez elég hülye mondat lett így, de így van mégis - engem is megtaláltak utána mindig), miután az új egyáltalán nem jött, vagy nem jött be.
De ha nekem a pasim azt mondja nem érdekes, nem érdekli... akkor az legyen úgy. Ha meg pláne megkérem, h ne válaszoljon rá (arra alapozva, h őt nem érdekli), és megígéri, akkor az legyen úgy. :( És másként lett. De akkor minek mondja, h nem érdekli.
És itt akadtam meg a mondatodon, h párként kezelni.
És marhaság. Az egész egy jelentéktelen ügy. És vitatkozni sem érdemes róla, mert max csak összeveszünk. Mégis bánt. Nem az exek. Igazán ők úgy ugrálhatnak, ahogy akarnak, úgyis a pasim dönti el, mit akar. "Csakhogy. Én le tudtam rendezni ezeket az exeket. Csak annyit kellett megírnom, amikor megkérdezték, h mi van velem, boldog párkapcsolatban élek stb... És egynek sem jutott eszébe írni azóta. Ha visszakérdeztem, miért nem ír....jötttek a gyenge kifogások. Nem ér rá. Jah! A lényegi kérdéséig ráért. Utána meg, emilezni nem érdemes, mert úgy nem lehet barátságot fenntartani - írták ők..... És én visszakérdezzek, h akkor meg miért írt egyáltalán?...Volt hogy nem érdekelt és leégettem a saját hülyeségével. Hát az a hátralevő életemig garantáltan nem fog írni. (Jajj, tényleg gonosz vagyok néha. Ez is az "a hazudni nem eredendő bűn" kategória akkor.) ....A párom is jött a hülyeségeivel. Először. Barátság? Hát...biztos vannak ilyen esetek. De az az eset biztos nem az, amikor a volt fedetlen képeit biztos véletlen előkotorjuk a sz.gép mélyéből nézegetni. Vajon ez milyen barátságnak számít?
Egyébként el nem tudom képzelni mit lehet még megbeszélni egy volt párral. Pláne ha csak sexpartner. Milyen az új, vagy mi? Arra meg ki kiváncsi?
Nem tudom, ha a páromnak (lehet minden pasiban benne van, nem tudom). Fontosabb az, h mit gondol róla egy volt, mert ugye nem lehet csak úgy megírni valakinek, h többet ne írjon (kérdem: miért is ne lehetne?) mint az, h velem mi van, h ez a vele élő nőjét hogyan érinti!
Tiszta hülyeség! Nem? De ez van. Sajnos.
Üdv. Nyussz
Megjegyzés küldése