Az úgy volt, hogy hét végén nagyon apás hangulatom lett, mondom is, hogy miért nem kerülünk kicsit közelebb, hisz pontosan egy éve nyúzzuk egymást, nekem is jobb ha itthon várnak, neki is jobb, ha számíthat rám. A kulcsmásolás, meg a gyerekcsinálás is téma volt már. Azt mondta ez most nem aktuális, mert egy év alatt nem változtam meg, nem hoztam elég virágot, nem udvaroltam úgy és annyit, ahogy szerette volna, és amúgy is türelmetlen vagyok a már meglévő (ám csodálatos) gyerekeimmel. Neki meg igazi pasi kell, akivel majd hű de boldogok lesznek, s ha velem bajlódik, nem találja meg az igazit. Ennyiben maradtunk.
S most rétessel, mozival, könyvekkel, könyvtárral, Melrose Place, Monk, MI5, Stohl nyomozó, Született feleségek, és még ki tudja milyen sorozatokkal bombázom/kompenzálom magam. Uszodába járok újra, és fájlalom a szívem, hogy de egy pocsék ember vagyok. És még mosni is kézzel mosok.
És amikor magam vagyok, nagyra nyitom a kaput a nagy szerelemnek.
1 megjegyzés:
Szakíts ha bírsz!! Mire jó ez a se veled, se nélküled játék? Úgylácccik nem vagy neki elég tökéletes, hát had keressen mást.
Megjegyzés küldése