Első szavam itthon: "Szia fenyő! Szia lakás! Kályha, melegíts!" Hazaérni mindig jó. Hiába tele élmény, emlék, valahová jó hazatérni. Sajnos nem várt itthon más csak a fenyő.Pozitív értelemben vett kultúrsokk volt Minszk. Nagyon sok érdekeset láttam. A legfőbb, amit érdemes kiemelni, hogy bár a város egy kicsit lepukkantabb, az emberek épp olyanok, mint itthon. Kevesen beszélnek angolul, a 8 vagy hány év orosz nyelvtudást kellett felidézni, csak úgy jöttek a szavak (g-gye vodka? g-gye metro? g-gye mozsna kupity zseton na metro), aztán a mondatok, ma reggel egy unyivermágban, vagy magazinban meg is jegyezte az eladó, hogy mit szégyellősködök (meg a főnököm), igen is értjük amit mond, ő is érti amit mondunk, tehát beszélünk oroszul. Nesze önbizalmatlanság. Hasonló a tánccal, azt hittem páros táncban nem jeleskedem, de. És mikor panaszkodik a moszkvai kolleganő, hogy a fiúja nem tudja vezetni, megjegyzi mennyivel jobban táncolok. A vodkaivás a harmadik. Míg a helyiek 2-3 után megálltak, úgy küldtem le a negyediket fél órán belül, hogy. És lám, nincs fejfájás, köszönhetően a tiszta italnak (krisztalnij vodka), meg a sok zakuszkának, ami az ivás előtti és közbeni kis falatokat jelenti, sült hurka, húsos palacsinta darabok, töltött padlizsán szeletek, sonka, szalámi, grillezett oldalas, grillezett lazac (lazacmérgezésem van, minden formában, nyersen, füstölten, szusinak, grillezve, mindenhogy láttam, szusit kivéve ettem is, amúgy tele a város szusi bárokkal). Mondtam, hogy a vodkából egy métert kell kérni, könnyű számolni, 5 centi egy vodka, vagyis az egy méter az pont 20 pohár, azaz 1 liter. A fél mézter egy hosszú tálcán jön zakuszkával meg káposztával, a méter kerek tálcán, középen az előétel.
Levesek közül a borscsot próbáltam, és megkóstoltam a scsit, szoljankára már nem futotta időből. Mit meséljek még? Majd jönnek a fotók, 500 felett van a képek száma, nehéz lesz válogatni.
Még valami, a tegnapi céges parti hatalmas volt! Igaz egy óra késéssel engedtek be a palotába, bombariadó volt, de pótolt mindent a hangulat, fellépett a legjobb belarusz zenekar, akinek a lemezét a lemezboltos ajánlotta, láttam alternatív zenekart tubával (?), harmónikával játszani vicces számokat, hastáncot, jósnőt, élő szobrokat, pantomímot, cégvezetői köszöntőt, végigtáncoltuk villanyoltásig a diszkót, végigettük és ittuk a menüt, és valaki végigöntötte a legdrágább nadrágomat vörösborral, és a végére sem tudtam megtanulni a pottyantós (értsd: rágugolós) vécével megbarátkozni, valaki árulja el magánba, hogy is kellene, ha ilyenben jönne rám a szükségállapot.
Igen, ha úgy állnék, szívesen visszamennék, feleséget is hoznék. De... volt kinek hozni kis ajándékot. Ajándékról jut eszembe, mindenki jelentkezzen a vodkájáért, 3/4 métert sikerült elhozni. Aztán, ha találkozunk, kiosztom mindenkinek, aki megérdemli, amit gyedmaróz küldött.
Minszkben most van a régi naptár szerinti szilveszter. Azaz egy órája volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése