Eszméletlen finn filmet (Gourmet Club) láttam tegnap a finn követségen: 5 arisztokrata exkluzív ínyenc klubjában a játék lényege, hogy a vacsora előtt összedobott pénzt az nyeri, aki kitalálja, miből készült az ebéd. Az anyagilag megszorult sebész következik, emeli a tétet, hogy az adósságaiból kimászhasson. A színre belép a bróker, aki középosztálybeli, megtestesíti a Baracskai által leírt provinciát (kb. annyit tesz, bunkó): a klubban telefonál. Ő a fontos ember! Jutalma: legközelebb külön asztalhoz ültetik, a nagy asztal mellett kap egy egyszemélyes kis helyet. (A japánokról hallottam ilyet, ha valakit ki akartak tenni a munkahelyről, kitették a folyosóra az íróasztalát, s a szégyentől, vagy a kényelmetlenségtől elment magától.) Film közben sokszor minden idegszálunk zsigerből megfelszült, aztán hatalmasakat nevettünk. Fekete humor. Mi tudtuk, hogy mit esznek a résztvevők, aminek mennyei íze volt, és olyan - férfiasságra - előnyös mellékhatása, hogy követelték, máskor is azt főzzenek. Meg sem várták a vacsora végét, rohantak haza a feleségeikhez ("Megigértem Kirstinek..."). Csakhogy a hozzávaló apró, és nem kifogyhatatlan... A filmet ajánlom minden ínyencnek.
(Film után furcsán hatott, mikor lazacos és sonkás szendvicsekkel kínáltak)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése