Élvezem

Vettem két inget, és egy nyakkendőt, kedves ismerőseim vittek el egy boltba, segíteni színt választani (nem vallani). Este a nyakkendőt leettem, taco szósszal. Gyorsan letöröltem és lemostam, amennyire vizes zsebkendővel lehetett, aztán visszaültem enni, és megint leettem. Mehet a nyakkendő tisztítóba?

Azt szokták mondani, hogy ahol az ember beszéd közben megakad, azzal a szóval, vagy gondolattal problémája van, valamit hárít, vagy blokkol.

Mikor házasodtam, mit tagadjam, a pap előtt megakadtam. Azt mondtam: "hogy ezt a nőt, hogy ezt a nőt szeretem, szeretetből veszem feleségül". Hmmm. Pedig tényleg szerettem, vagyis azt hiszem, akkor azt hittem. Azóta voltam szerelmes, kétszer, s tudom, az a szeretet nem volt szerelem. Csak a szerelembe voltam szerelmes, vagyis a gondolatba, hogy nem leszek egyedül.

Most, mikor vannak olyan barátaim, akik ha kell, meghallgatnak, tanácsot adnak, legyen az életvezetés, legyen az öltözködés, legyen az tanulás, vagy udvarlás, hálát adok az égieknek. Mert végre érzem, hogy nem vagyok egyedül. És mióta nem görcsösen akarok barátnőt, társat, barátot találni, egy fokkal jobban is érzem magam.

Na de vissza a nyakkendő leevésre: lehet, hogy hárítom még ezt a stílust? Lehet, hogy tudat alatt érzem, hogy nem nekem való még ez a viselet?

Szóval a hét végén inget vettem és nyakkendőt kötöttem, megnéztem, hogy ügyködnek az üzleti coach-ok. Kis konferencia volt, ahol egy coach csapat működését, és egy másik coach képzés struktúráját ismertették. Kedvet akartak csinálni annak a 60-80 résztvevőnek, hogy csatlakozzanak a coach szövetséghez, vagy ha még nem rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel, tanuljanak coach-nak.

Érdekes volt, hogy bár a képzést tekintve konkurálnak, ők is Baracskai könyvéből idéztek. Ami nem tetszett, hogy amikor más kézpésekkel hasonlították össze magukat, a mi képzésünk árát tévesen tüntették fel, jóval magasabb összeget írtak. Pedig adóval együtt, ha minden modult felvesz a hallgató, az ő képzésük 20-25 százalékkal többe kerül. Bumm. Nem is ez a tény zavart, mert ez, ha valaki végignézi a képzések honlapját, kiderül, sőt, meglepetésként fogja érni. Ez egyben negatív reklám a képzésük, de legalábbis a prezentációt összeállítók számára.

Igazából az zavart, hogy tépelődnöm kellett, vajon felszólaljak, és kérjem-e a hiba javítását? Döntéshelyzetben voltam, és nem tudtam dönteni. Azaz úgy döntöttem, hogy not my business, nem szólok, és ezzel lehet, hogy valakitől fontos információt hallgattam el. Hibáztam? Kellett volna szólnom?

Mondtam, hogy élvezem a nyakkendőt meg az inget. Ma ingben mentem suliba, és élveztem, amint többen megkérdezték, milyen alkalomból öltöztem jobban? (Síklaki tartott előadást, például az első benyomásról, nagyon tetszett.) Nagy kedvem lenne rendes cipőt, táskát, övet, kabátot is venni. Na ja. De minek, ha a hétköznapokon nem veszek fel ilyen ruhát? Ha nem érzem még otthonosan magam benne? Ha rossz a mimikrim? Ha egy kívülálló, még akkor is, ha nem ért hozzá, észreveszi, hogy nem ez a konfortzónám, hogy nem ilyen ruhában érzem magam otthon. Ha a cipőmet megnézik, vagy a csomót a nyakkendőn, vagy az öltönyöm hosszát, látni lehet, hogy van még min dolgozni.

Szeretném felvenni a kapcsolatot azzal a PR tanácsadóval, akivel egy hónapja egy buliban találkoztam...