2010. augusztus 15., vasárnap

Diéta 1. nap

Egész jól bírom a káposztaleves diétát. Reggel még nem volt kész, ezért uszoda elõtt vajaskenyeret ettem sajttal, uszoda után nullás kólát és barackott. Valahogy kibírtam délig, akkor lett kész a káposzta, mindjárt ettem belõle két tányérral, de éhes maradtam utána, és csipegettem a párom görög zöldségeibõl, és a sültkrumplit is nekem kellett megennem, vagy megy a kukába. Délután megettem egy negyed dinnyét, mint gyümölcs, az elsõ nap szabad gyümölcsöt enni, késõbb még barackot is. Este 9-ig elvoltunk itthonról, nem is hiányzott az étel, de itthon akkora étvágy tört rám, a gyomromat már most kipucolta a káposzta, hogy négy szelet kenyér gyorsan lecsúszott, senki nem látta, kettõt gomolyával kentem meg, ritka kincs, mielõtt még lejár, valakinek meg kellett ennie, és kettõt paradicsomos szendvicskrémmel, ami baromi finom, paradicsompürébõl, füstölt sajtból, zabpehelybõl keverte a sógornõm, kár lenne veszni hagyni az egyhetes diéta miatt. Most kicsit jobbna vagyok, a cukorszintem a helyén. Reggel az uszodában mértem magam, már egy kilót fogytam. Ha így megy, a hétvégi gulyáspartira új nadrágot kell vennem. Mert úgy tervezem, hogy 7 napig folytatom a leveskúrát, aztán szombat este már szabad gulyást enni. Addigra pont 7 kilóval leszek könnyebb, és a krumplicukor is pont elfogy, azt a Lánchídnál vettem, és a nap végén a gyomorsav ellen vettem be. A diétás kóla elfogyott venni kell újat, mert félek, hogy holnap szörpöt vagy sört fogok inni.

Hangulat: aki azt mondja, hogy a káposztaleves ehetetlen, biztos téved.
Fizika: este kilencre lett kibírhatatlan étvágyam, eszméletvesztés közeli állapotban, gyomorgörccsel, de a vajas kenyér segített. Azt szabad, nem?

1 megjegyzés:

Negra írta...

Nem, nem szabad... :D
De megértelek, ez a majdnem nulla kalóriás káposztadiéta (is) egy horror!
Nálam is ez a baj mindíg, a fiúk meghagyják a mittoménmit, én meg sajnálom kidobni, és hamm....
Mozogni kellene, sokat, de akárhogy is erőszakolom magam, nem fér bele a napomba.
Kora reggel és késő este meg már lelki erőm nincs hozzá, szóval...

Kitartás, hátha a 2. nap könnyebb lesz! :D