Efogyó lelkek

Az utóbbi években nagyon sok ismerõsöm szeretett volna utódot, és hiába próbálkoztak mindenféle természetes és mesterséges módszerrel, a gyerek csak nem akart összejönni. Sokan kérdezték is, nekünk hogy sikerült? Amire lehetett mondani, hogy a dolgokat a helyükre kellett tenni. Aztán sokadik nekifutásra, vagy mikor már feladták a görcsös próbálkozást, mégis összejött a baba.

Most megint eszembe jutott a dolog, és elgondolkoztam rajta. A lehetséges okokon. A világon nagy a túlnépesedés. A kínai a születésszabályozás - ami lassan tarthatatlan -, és a máshol növekvő nyomor ellenére (vagy talán épp emiatt?) a Föld népessége rohamosan növekszik, ráadásul az átlagos várható életkor is növekszik. Magyarországon is (szerencsére?) gyakoriak a 4-5 gyerekes családok.

Lehetséges, hogy azért megy nehezebben a babacsinálás, mert azok a kis lelkecskék, akik a hálószobában az éjjeliszekrényen vagy az ablakpárkányon, a teknõs és elefánt szobrok mellett várják, hogy beugorjanak a leendõ anyuka hasába, kevesen vannak? Hogy csökkent a szabad, újjászületésre váró lelkek száma?

Ennek oka lehet, hogy egyre több lélek van élõ testben, és mivel egyre tovább élünk, egyre késõbb szabadulnak fel újabb lelkek. A kérdés az, hogy a világban mennyi lélek van összesen?

A buddhizmus kis szekér elmélete szerint a leklek száma, akik elérhetik a nirvánát, véges. Oda csak szerzetesek, szent emberek juthatnak el, akik már "megtanulták", hogy ne ragaszkodjanak az materialista, vagy dialektikus világhoz. A kis szekér elmélete szerint "A keletkezés oka az előző életben kialakult ragaszkodás az érzéki világ iránt." (forrás) És akik élünk, egyre inkább, és egyre tovább ragaszkodunk ehhez a jelenlegi élethez, mert mi másért próbálnánk orvosilag, biológiailag, genetikailag meghosszabbítani?

Ha a kérdésfeltevés helyes, akkor meg kellene vizsgálni, lehet-e a lelkek száma korlátos? Ha feltételezzük, hogy a lelkek egy idõ után a Nirvánába kerülnek, és utána nincs feltámadás, a nagy szekér elmélet szerint akár mindenki oda juthat, vagyis elfogyhatnak a lelkek a Földön. De a kis szekér szerint is csökken a lelkek száma, mikor egy tanító eljut oda. Lassabban, de ebben az esetben is elfogyhantak a lelkek. Vajon keletkeznek-e új lelkek? Hogyan? Osztódással, vagy gyermeknemzéssel, esetleg másolódással jöhetnek-e létre? Ha új lelkek ilyen módon nem jöhetnek létre, akkor honnan származnak a most meglévõ lelkek?

Az is érdekes kérdés, mennyi lelket tud a Föld eltartani? Van-e a lelkek számának olyan korlátja, mint a testeknek az élõhely, táplálék, oxigén, hitel? Lehet-e a lelkek száma végtelen? Mert ha lehet, akkor mégsem igaz a feltételezés, hogy a nehezebb gyerekvállalás oka a lelkek csökkenõ száma lenne.

Ha a Földön a lelkek száma korlátozott, felmerül a kérdés, tud-e a lélek létezni a Földön kívül, esetleg a bolygóközi térben, vagy más bolygókon? Át tudnak-e jutni a lelkek más galaxisokba, vagy onnan ide a Földre? (Melyikre? Hogyan?) Mert ha a lelkek szabadon utazhatnak, mint mi az Únióban, akkor a lelkek száma elvileg korlátlan lehet (bazi nagy a világmindenség), és még abban az esetben is, ha nem születhetnek új lelkek, idecsalogathatnánk őket, csak kedvező körülményeket, adókedvezményeket kellene nekik teremteni.

Ha a lelkek képesek utazni a galaxisok között, az is lehet, hogy sokan elhagyták már a Földet. Miért? Talán látják, hogy az ember maga alatt vágja a fát, teszi tönkre az élõhelyét? Esetleg olvasták a hirdetőtáblát az Alpha Centaurin, amire a vogonok hivatkoztak?