A lányom tud finnül, ismeri pár szó finn változatát. De ez semmi. Azt is tudja, mit jelent az, hogy finnül, van nyelv-fogalma. Ha mutatom neki a napot, mondja, napocska. Ha megkérdem tőle, hogy van a napocska finnül, mondja, hogy aurinko. Ha azt kérdem "hogy mondják finnül azt hogy köszönöm?", akkor mondja, hogy kiitos. Ami megintcsak helyes válasz.
Tudja, mit mond a tyúk, a kakas, a liba, a boci (nekem böcce, amin a párom és szülei csodálkoztak), de a cicára tegnap azt mondta muu, és tudja, mit mond a delfin (sikit, hogy e-e-e), és mindkét nyelven tudja, mit mond a ló (nyihaha, finnül ihaha), és a kutya (finnül hau-hau).
Ha valamit nem tud, akkor már kérdi, hogy mi ez, és épp az előbb azt kérdezte mitä (mi?) és hogy mennyi? Ma volt még egy meglepetése, mikor azt mondta, kenderzsupsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése