2011. április 21., csütörtök

Ősi ritmusok

A látogató (Visitor) c. filmben ajánl az afrikai dobos egy lemezt a kiégett egyetemi tanárnak, aki tamtam dobolni kezd, mondván, hogy aki meg akarja ismerni az afrikai zenét, annak meg kell hallgatnia Fela Kuti-t.

Felkaptam a fejem, utánanéztem, megrendeltem a könytvárból, és most ősi afrobeat szól a kocsiban. A feleségem megrökönyödésére. Nekem nagyon tetszik. (Az antológiát és a best of-ot kaptam meg.) Olyan... hogy is mondjam, dzsesszes.

Azt mondják, az emberiség bölcsője Afrikában volt. A héten azt is olvastam, hogy a mai nyelvek közös őshazája Afrika. Vagyis valahogy mi is mind onnan származunk. Az az isteni szikra, ami mindenkiben megtalálható, ami ráadásul az isteni sugárzásra, hullámokra reagál (a fény is hullám, a kozmikus sugárzás is, a napok és a hónapok vátlozása, meg a szívritmus is), na annak valami köze lehet a törzsi zenéhez. Kár, hogy az európai kultúrában a zene nem játszik annyira központi szerepet, mint az afrikaiban (egy afrikai IQ tesztnek a zenei intelligencia, vagy ritmusérzék ugyanúgy része, mint a logikai állítások értékelése, az európai IQ tesztnek nem).



Ajánlom annak, aki fogékony az ilyenre. Fela Kutiról többet itt.

1 megjegyzés:

ORsi írta...

érdekes, hogy pont most írsz az afrikai zenéröl. tölem 2 percre van egy afrikai kézmüves dolgokat árúsító bolt, amely végkiárusítást tart. tegnap este bementem szétnézni, bömböllt a zene, valahogy a tulaj mégis beszélgetésbe egyedett velem, miközben beszélgettünk, idönként elhallgatott, majd a cd-hez énekelt egy sort... érdekes volt.