Pesztós paszta

Bár minden kívánságom így teljesülne, na érdemes volt kilõni az univerzumba. Ma reggel mérlegelésnél ugyanis fél kilóval kevesebbet mutatott az az édes drága mérleg, mint egy héttel ezelõtt, és végre újra 103 alatt voltam. Csak így tovább, hajrá hajrá Kovács néni. (Majd ha lefogyok 10 kilót, elkezdhetek megint aggódni, hogy akkor biztos csiga vagy kagyló.) És még Norbi sem kellett hozzá, és a kerékpárom is köszöni, jól van a tárolóban, a pingpong ütõvel sem kellett hadakoznom. Nem is tudnék, bekrepált a térdem, este fáj, sem kinyújtva, sem behajlítva nem jó.


Ma, hogy a fogyást megünnepeljem, és hogy a megmaradt nagy bokor bazsalikomot (a pizzára csak 5-6 levél kellett) elhasználjam, életemben elõször csináltam saját pesto-t, jó nagyadag penne tésztával (ötlet ebédkor M-től), nagyon finom lett, frissebb, mint a bolti, de valamit az ízesítéssel elronthattam, szóval kedves univerzum, legyetek szívesek átnézni a tervet, mit rontottam el:

Egy bokor bazsalikom, de csak a levelek leszedve, leöblítve bele egy turmix pohárba, rá két gerezd fokhagyma (szerintem túl sok), só, bors (beleborult, csípett), 1 evõkanál fenyõmag (szerintem több kellene), 0,75 deciliter extraszûz olivaolaj, kb 5 deka kemény olasz sajt (parmezán helyett reszelt padano), mindez leturmixol. Szóval nagyon fokhagymás lett, nagyon átjött az olaj íze, a boltiban nem ennyire erõs. A színe világos, mint a tejjel fõzött és rántott spenót, a bolti sötét. Mit rontottam el? És még egy kérdés, hátha M olvassa: az egész bokrot bele kell tenni szárával együtt, vagy csak a leveleit?

Mindenesetre a tészta articsókával és pesztóval jó lett (már az olaj sem volt zavaró, csak a fokhagyma erõs még fogmosás után is, de legalább kimentek a lakásból a szúnyogok, és az este Edward Cullen is elkerül...