Türelmetlen

Tele vagyok türelmetlenséggel, és csak a meditáció nyugtat meg arra a negyed-fél órára, amikor magamba szállok, s aztán újra visszatér a pörgés, mennék, tennék, mintha valami ki akarna robbanni. A nagy tenniakarásban rendet raktam a konyhai szekrényekben, például, meg kétszer is fõztem ma.

Megnéztem valami durva filmet (being human sorozat 1. évad), bár ne tettem volna, most kénytelen vagyok olimpia zárást nézni, hogy elmúljon. Mérges vagyok az olimpiára, androidok versengenek, el sem fáradnak a 100 méteres futás végére, vidáman integetnek és szaladnak még egy nagy kört, s ezért inkább a vámpírokra kapcsolok. Persze inkább csak akkor néztem, amikor a magyarok játszottak.

Hogy elaludjak: Majd mindjárt beteszek a fülembe valami hangoskönyvet, megszereztem Stephen Hawking és a lánya második mesekönyvét a világ keletkezésérõl, az jó lesz, vagy a múmik, vagy Juharfalvi Emil.

Mondtam már, hogy csodálatos a világ? Érik a málna és az eper, az udvaron meg beérett a meggy, és a párom finom meggyes sütit sütött. Csóri finn gyerekek, kedden már kezdõdik a tanév

Hogy ma mi volt? Az udvaron a szomszéd lányok bolhavásárt rendeztek, 6 euroért árultak BMX biciklit, az még túl nagy lenne a lánynak, de vettem 2 euróért igazi magyar bûvöskockát. Beviszem a gyárba, az lesz a szolgálati kockám, ha sok a munka majd forgatom.

Akkor lehet, hogy mégis inkább Angry Birds és hangoskönyv helyett a kockával megyek aludni? Az nem tekeredik úgy a nyakamra mint a fülhallgató. És nem sugároz.