2019. november 26., kedd

Jellemző

... hogy hajnal három óra három perckor helsinki helyi idő szerint még ébren vagyok. Megfogadtam, hogy holnapra kialszom magam, mert hosszú nap lesz, erre nesze... Megkerestem a digger blogot, meg ha már ott jártam, megnéztem egy pár másikat. Olyan ez, más nyomorát olvasni, hogy addig elfelejtem a sajátomat. Pedig terveztem, de a terv azért van, hogy legyen mitől eltérni... na de ennyire?

Éjfélkor legkésőbb ágyban, reggel 7-kor kelni, tojást főzni a spenóthoz, elpakolni, 8-ra beérni, 4-ig dolgozni, utána haza, sportolni, pizzázni, kocsmába, boltba megvenni a glögit, mosni, elővenni a bőröndöt, elkezdeni bepakolni, legalább az ajándéknak valókat. Most az egész borul.

Kicsit sok program egy napra? Hogy van a szarka, akinek sokat akart a farka, vagy amelyik tovább nyújtózkodott a takarójánál? Vagy az nem szarka volt? Hogy lesz akkor így az egyestés kalandomból kettő, vagy ásó kapa nagyharag? Vagy majd jót alszok mellette, úgysem bírom már a szexet?

Lehet azt, hogy most feladom, nem vagyok hajlandó többet magamnak parancsolni?

...

Kimegyek pokemonozni, az legalább motivál (még). Bár be van telve a tárhelyem, és utálom eldobálni a szemetet (trash-mon), mert valamire jó lesz még, cserélni pl Budapesten, a kilométerek miatt háromszoros candy jár. (Weather boost-ra eddig nem figyeltem, és ma Sierra-t nem sikerült legyőzni, még az altered form Giratinával sem, két órát elpocsékoltam a rózsakertben a -2 fokos hidegben, persze csak 5 percre mentem, kesztyű és sapka nélkül, s bár a fülemet védte a kapucni, az ujjaim jéggé fagytak - hiába, és szinte minden újraélesztőm elment miatta).

...

Öhöm, miket is írok. Ez egy teljesen más pradigma, egy új nyelv, benfentes szavak, amit persze nem értetek.

A marseille-i találkozón jelentkeztem a geocache mellett a pokemon csoportba is. Legalább nem leszek egyedül.

Nincsenek megjegyzések: