2020. július 14., kedd

Jó apa rossz apa

A hétvége eltelt. Nem is emlékszem, mi mindent csináltunk. Szombat este vendégem volt, hirtelen kellett rendet rakni és vacsorát főzni, mert csak átutazóban volt itt a városban,  csak benézett, és végül annyira eltévéztük az időt az új csoda internetes tévé dobozommal, hogy itt is aludt. Mivel a vasárnapom hamar indult, a vendég sietett dolgára, elmentem templomba. Március óta nem voltam. Minden második padsorban lehetett csak ülni, és távolságot kellett tartani a sorban is, kivéve, ha egy családba tartoznak. A moziban is ez van, minden második sor, és minden összetartozó ember után 2 szék kimarad. Erre lehetne írni egy optimalizáló algoritmust, hogy minél többet le lehessen ültetni egyszerre. Megszámoltam, ezen a misén 67-en voltunk, és szerintem kis szervezéssel még vagy 10 fő befért volna. Az esti karizmatikusra volt meghívásom, de mivel ott mindenféle jött ment, egyházi adót nem fizető potyautas jár, aki akár korona vírust is terjeszthet, oda inkább nem mentem el.

Ha már szabad lett a napom, megkérdeztem a gyereket, nem akar-e fára mászni. Akart. Elmentünk tarzanugrást gyakorolni. Annyira belejött, hogy többször végigmentünk azon a pályán. Mondja is, hogy én vagyok a világ legjobb apukája. Aztán haza jöttünk csodatévét nézni, mert a kezeim rendesen elfáradtak, s ő sem akart utána uszodába menni. Azért, miután haza vittem, még elmentem leúszni a napi kilométerem. Meg még kimentem az erdőbe sétálni, észre sem vettem, hogy éjfél lett, már majdnem kezdett besötétedni az ég, mire haza értem. Fura volt, nem láttam az őzeket, sem nyulakat, mintha valami készülne az erdőben. Talán gyűlésre mentek. (Vicc: Az állatok elmentek az erdei gyűlésre. Csak egy hiányzott, kicsoda? Hát a zsiráf, mert az bent van a hűtőben.)

Ma, hétfőn megint felszedtem a gyereket, elvittem a Heurékába, az olyan tudományos kísérletes múzeum, mint otthon a Csodák palotája. A legjobb talán a fás kiállítás volt, mindenféle fás téma volt. Pl megtudtam, hogy hogy kell felvágni úgy a rönköket, hogy ne vetemedjen a deszka. Meg volt faház építésnél használt csapolási módszerekből is egy csomó bemutatva. Most csak rákerestem, keressetek rá ti is, ha érdekel. A japán igen érdekes... A shopban majdnem vettem egy speed bűvöskockát...


A múlt hét elejétől a mai nappal bezárólag a naponta megtett lépések száma valahol a 13-14 ezer között mozog. Az rengeteg. Tekintve az egészségi állapotom, már szinte csoda. Persze fogytam is vagy 2-3 kilót kb 2 hét alatt.

Holnap reggel kihagyom a fascia masszázst. Először szerda reggelre kaptam időpontot, amit el tudtam cserélni kedd délutánra, és reméltem, hogy lesz lemondás, és akkor ma hétfőn vagy holnap kedden reggel el tudtam volna menni, de nem lett szabad, csak a délután három, akkor meg már a Repovesi nemzeti parkban leszek, hogy megkeressem és megmásszam az egyik fa függőhidat. Ezt.

Holnap van az ikrek születésnapja, csak el ne felejtsem felhívni őket. Rossz apa vagyok, hogy nem megyek születésnapot tartani nekik.

A szabadság folytatódik, de én most egy időre elvonulok a finn tóvidékre kirándulni, múzeumozni, szúnyogokkal etettetni magam.

Nincsenek megjegyzések: