Coach lövészet

Ma suli helyett lövészeten voltunk, megnéztük, hogyan változik a lövések pontossága, ha képzésen veszünk részt. Jött a papírforma: előszőr mindenféle tanács nélkül lőttünk (épp csak a biztonsági dolgokat, és a fegyver kezelését mondták el), majd kaptunk egy rövid, ám intenzív kiképzést, és lőttünk egy újabb sorozatot. Olyan ez, mint a six sigma process improvement.

Először 104 pontot lőttem, azt sem tudtam, hogy kell helyesen tartani a fegyvert. 3 féle irányzékkal próbálkoztam, és elég nagy volt a találatok szórása. 2 golyó valahol elszállt.

Aztán elmondták, hogy kell állni, hogy kell a fegyvert tartani, sütni, és lehetett választani, melyik puskával lövünk. Így nem hogy eltaláltam a táblát, de a feketén kívül alig ment. Hatalmas fejlődés egy fél órás előadás után! Ennyit ér egy szakmai tréning. Az első lőlapon meg lehet figyelni, hogy a különböző irányzékokkal merre szórt a lövés. A másodikon egységesebb lett a kép. Azt hiszem, a 166 pontot senkinek sem sikerült felűlmúlni. Büszke vagyok magamra! Na meg az "angyali" évfolyamtársaimra.

Angyalkáim, nagyon fogtok hiányozni!

Jaj, láttátok volna őket a kőbányai kínai negyed lepukkant közepén, hogy feszítettek a drága szemüvegjeikben! Hát még a fenekük célzás közben... :-P

BKV

Jövök befelé, és megdől az egyik Six Sigma elméletem a közlekedési vállalat ellenőreiről. Vagy stratégiát váltottak.
Six Sigma módszer szerint oda koncentráljuk az erőforrásokat ahol a legnagyobb profitot hozzák, ennek szellemében a metrókijáratokat ellepték az ellenőrök, és hozták szépen a milliókat büntetésben, vagy jegy/bérlet eladásban. Mindez nem is zavart, mert nem járok metróval, annál inkább busszal és vonattal. A Six Sigma módszer alkalmazásával (a metró ellenőrzéssel) egyidőben a buszokon és a vonatokon megszűnt, de legalábbis észrevehetően lecsökkent az ellenőrzés, és a hétköznapi bliccelő nyugodtan le is ülhetett olvasni, kezében az érvényesítésre váró jeggyel, később akár annélkül is. Ma reggel viszont ellepték a vonatot, nem csak az egyik, de több kocsiban egyszerre, több 4 fős csoport ellenőrzött. Menekülési esély nulla, mert a kikötő előtti és utáni hosszú szakaszokon végigérnek a kocsin, leszállni nem lehet, maximum kereskedni az üres jegyekkel. Micsoda biznisz: a sorjegyek darabja előre megvásárolva 205 Forint, a vonaton vészhelyzetben akár 500-at is el lehet kérni érte, a büntetésnek ez még mindig csak a tizede - és a jegy ára egyre megy fel amint az ellenőr közeledik, a távolság és az ár fordítottan arányos. Piacgazdaság. Máris bekiabálós, kézfeltevős (áru-) tőzsdét vízionálok a tömött vonatkocsiban.
Szóval a közlekedési vállalat stratégiát váltott, vagy sikeresen alkalmazza a Mérő-féle kevert stratégiát, azaz időnként ott is le-lecsap, ahol épp nem várnánk. Vajon dobókockáznak?

Olvasnivaló: kevert stratégiáról itt és itt, Six Sigmáról itt és itt.