Borat

Ma véletlen eljutottam oda, hogy meznéztem a boratot. Borzalmas, nem tudom, nektek miért tetszett annyira és mit találtatok benne viccesnek. Marha. Őrület. És kínos. Olaszos, akarom mondani undoríto.

Fenyegetés

Gyermekemet cigányok fenyegették meg. Azt állították, hogy bántotta egyikük öccsét. Az öccs meg a fiamra mutatott. Pedig sosem látta korábban. A nagyobbak, többen voltak, megfenyegették, megijesztették, hogy tudják, melyik iskolába jár, majd megvárják, és megverik. Aztán hazáig követték, két autóval.

Emlékszem, gyerekkoromban engem is megfenyegettek, igaz az nem Csepel volt, hanem Békásmegyer. Megalázó érzés, mikor valaki rád fog valamit. Akkor azt mondták, hogy én vagyok a házmester fia, ne is próbáljam tagadni. A házmester fia meg megütött valakit, és ők meg akarják bosszulni. Na akkor zsigeri félelmet éreztem. Valami könyörgésféle jött csak ki belőlem, hogy én nem vagyok semmiféle házmester fia, nem is ismerek ilyet. Aztán nem bántottak. De a fenyegetettség akkor is nagyon kellemetlen érzés. Minden alkalommal, mikor kijön az ember az iskolából, azon rettegni, hogy valaki kint várja, és megveri. Mint azt a tanárembert. Csoportban az egyetlen védtelen gyerekre.

Mit lehet ilyenkor tenni? Hol a közbiztonság?

A változás fájdalmas

Ki is mondta? Ja én írtam itt hónapokkal ezelőtt: ha a változás nem fájdalmas, akkor az a változás nem radikális. Ha mindig ugyanúgy teszünk, ahogy előtte, nagy változást nem tudunk elérni.

Fáj a változás, de ha eredményt akarok elérni, bírnom kell. Ki kell bírnom, hogy nem ehetek kedvemre. Nehéz. Ma megértettem a leckét.

Tegnap este össze voltam törve, hogy fenekestől megváltoztatja ez a tápszer az étkezési szokásaimat. Ez a radikális változás része a dolognak. Máshogy étkezni. Soha nem változtattam meg a szokásaimat alapjaiban, mindig is ettem reggelit, vacsorát, és nem is fogytam sokat. Most, hogy csak az ebéd maradt, a reggelit meg a vacsorát felváltotta a por, van eredmény. Eddig két kiló mínusz.

A megoldás

Mivel egy nap csak egyszer ehetek igazi kaját, igaz, akkor szinte korlátozás nélkül, ma az ebéd fél 2-től fél 5-ig tartott, azt nem tiltja a program. És már nem is vagyok annyira éhes.

Mégegy

Ezzel az újfajta étkezéssel időt spórolok, csak egy perc a reggeli meg a vacsora, több jut a családra, és a mosogatás is csak egy pillanat utána.

Vígasz

Azzal vígasztalom magam, hogy ez az ital teljes értékű tápanyag. Tehát több szalonna van benne, mint a rántottában. És ahogy a párom megjegyzi: nem is csinál büdöset a lakásba.

Keserű fogyókúra

Harmadik napja eszem, jobbanmondva iszom a fogyasztó italport, eszem is, mert reggeli és vacsora helyett ez van, no kaja, csak gyümölcs, de az is csak tízóraira meg uzsonára. Még szerencse, hogy ebédre ehetek bármit. A két nap alatt lement hirtelen 1 kiló, hurrá, újra 100 alatt, ilyen legutóbb két hónapja volt, mikor annyira stresszeltem egészségen meg munkán meg anyagiakon. Szóval hat a szer, de... megfoszt az evés örömétől. Nekem az evés mindig is fontos volt, étkezés, mikor jobbnál jobb dolgokkal megtöltöttem a hasam. Jó a szemnek, a szájnak, a hasnak, és a léleknek. Most ez az aktus le lett fokozva táplálkozássá: bekeverem és megiszom a pépet. Sem a szemnek, sem a szájnak, sem a hasnak nem okoz örömet, mérges vagyok miatta. Még az a szertartás sem dob fel, hogy beveszem a vitamint, a rostot, bekeverem a két kanál port meg a 3 deci tejet, rázom, várok 15 percet, és megiszom, még ha lassan kortyolom, akkor is 1 perc, egy sörrel jobban el tudom húzni az időt mint ezzel a ... Míg iszom az italport, jó kis szalonnás rántottáról, savanyú káposztával álmodom.

A legdühítőbb az, hogy működik. Így nehéz eldobni a francba, mert a skizofrén csiga csak ott van belül: fogyni szeretnék, enni is szeretnék, melyik vágy erősebb? Ha nem csinálom rendesen, nincs fogyás. Ha meg rendesen csinálom, lehet, hogy teljesen leszokok majd a rendes evésről. Van olyan ismerősöm, akinek az evés egyáltalán nem jelent akkora földi gyönyört...

Ha erről az örömforrásról le kell mondanom, vajon milyen másikat találok helyette?

Hullámhatás

Ismeri mindenki a kifejezést: oldalvizen evezni, vagy farvizen evezni. Az evezésből jön a kifejezés, ahogy azt a párom szépen elmesélte: az elől haladó kajakos hullámot hagy hátra, és ennek az előre haladó hullámnak van egy lejtője, amire ha rááll valaki, szinte folyamatosan lejtőn evez. Az az előre haladó hullám viszi előre. Így az első kajakost kicsit oldalt, hátrébb követő második kevesebb energiával tudja tartani azt a tempót. Az elsők mindent el is követnek, hogy megpróbálják az oldalvizről elhajtani a követőket, pl. kimennek a folyó szélére, vagy locsolnak a lapáttal. Egyébként ezt az oldalsó húzó léghullámot használják ki a vadludak, annyira, hogy ha egyikük megbetegszik és leszáll, akkor egy páran leszállnak vele együtt, hogy majd később legyen kivel forgózni.

Az oldalvízhez hasonlóan van álló, vagy pontosabban előre haladó hullám a hajó mögött is, azon is lehet "vizezni", erőt spórolni. Ezt leginkább az autópályán lehet megtapasztalni, mikor valaki mögé beállva visszavehetünk a gázból. Valószínűleg jobban ismerik ezt a hatást a finnek, mert itt gyakrabban veszem észre, hogy valaki ránk tapadt.

Na most azon gondolkoztam, vajon ennek a húzóhatásnak létezik-e az ellentkezője is? Mert ha én húzatom magam mással, határozottan kevesebb energiára van szükségem azonos sebességgel haladni. Ha van hatás, akkor kell lenni ellenhatásnak is. Az az autó, akit követek, akinek a hullámját használom, vajon tudomást szerez-e arról, hogy ráakaszkodtam és kihasználom? Jelentek-e a számára terhelést, nagyobb energiát kell-e kifejtenie akkor, ha ráakaszkodtam? Ha kötéllel húzatnám magam, akkor biztosan. És ha csak az általa keltet hullámot használom? Azt a hullámot mindenképpen húzza maga után, független attól, hogy ott vagyok-e vagy sem. Akkor mégis, honnan lesz az az ajándék energia? És ha az "erőtere" észre is veszi, hogy ott vagyok, milyen módon hat rá, hogyan hátráltatja?

A kérdés általánosabban: visszahathat-e az erőtérbe helyezett test az erőteret létrehozó forrásra? Folyománya: én, mint ember, a viselkedésemmel befolyásolhatom-e bármiféle módon az engem és a világomat teremtő erőt?

Út az ismeretlenbe

Céges belső blogon találtam egy fazont, aki nagyon érdekesen írt aktuális management kérdésekről. Ha nem ott, a cégen belül, hanem valami management magazinban olvasom a sorait, azt mondanám rá, guru. Így is azt kell mondanom rá, hogy sokat tud, jól látja a világot, és nem ott a helye, ahol az emberek füldugóval próbálják átvészelni a viharos időket. (Valami olyasmi volt a saját gondolatom az írása kapcsán, hogy valakinek az élre kellene állni, felvállalni a nehéz döntéseket, és nem a kipárnázott székhez ragaszkodni a kipárnázott gumiszobában.) A fazont úgy hívják Andreas Forsberg, és ha valaki hozzáfér a belső blogjához még, igazán passzolhatná tovább a frissebb írásait. Mindenesetre a nevét megjegyzem, hátha újra látom majd valahol. Előttem egy kinyomtatott bejegyzés tőle, amiben bekarikáztam az alábbi mondatot:

In all simplicity, leadership is about people, people and peolpe, and in that particular order. (Andreas Forsberg)

Egy másik írásában a körülmények áldozatairól ír, akik nem tudnak, vagy nem mernek változtatni kibírhatatlan helyzetükön. "My manager doesn't allow me to use my full potential." A főnökre, vagy a körülményekre fogják, hogy nem tudnak előre lépni. Rámutat arra, hogy a hiba gyakran nem a főnökben, hanem bennünk, belül van. Nem merünk tükörbe nézni és beismerni: félünk az ismeretlentől. Az ismeretlent szörnyetegnek képzeljük, mint ahogy régen a térképeken is sárkányt rajzoltak a feltérképezetlen helyekre. És gyávák vagyunk szembenézni a sárkánnyal, az ismeretlennel szembeni félelmünkkel. Óh, mennyiszer akadályozott meg az előrelépésben a kényelem és a megszokott dolgokhoz való ragaszkodás!

(Mikor a Postától eljöttem, egy képeslapot kaptam búcsúzóul, amin egy kerékpáros már a hegy tetején járt, az üldözőboly messze lemaradva még csak a völgyben, azzal a szöveggel, hogy "Meredeken csak azoknak ível fel a sorsa, akik bártan szembenéznek a kihívásokkal.")

Félünk az ismeretlentől, de mi lett volna, ha a felfedezők is féltek volna nekivágni a tengernek? Itt a lap szélére felírtam: Kolumbusz ismerte a teljes indukciót! Mert ha ismerem a kiindulási helyem, és egyet lépek, akkor egy olyan új helyre kerülök, ahol még nem jártam, de tudom, hogy bármikor visszaléphetek a korábban már megismert világba. Így lépésről lépésre haladhatok előre az ismeretlenbe. Az eredmény: az út ismert és biztonságos lesz.

Még egy mondat Andreas Forsbergtől:

Leadership is not rocket science - it is harder - it is about people. (Andreas Forsberg)

Ja, mert a rakétát mi terveztük, annak a tervrajzai megvannak, de az ember tervrajzáról, létezésének céljáról, tervezőjének, már ha van olyan, szándékáról mit sem tudunk. Vagy... Nem is olyan ismeretlen az az út?

Fogyni evéssel

Levena panaszkodik az evés, alvás és fogyás háromszög felborult egyensúlyáról. Beszállok. Rengeteg felesleges kilóm van (ki kér belőle?), a párom is udvariasan csak azt mondta, nagyon büszke leszek rád, ha ez sikerül. Mármint ledobni úgy 10-20 kilót. Mert egy rokonnak sikerült. És nem is nehéz: csak egy speciális ételport kell enni. Az is igaz, hogy baromi drága a dolog, az egyik multilevelmarketing cég terméke, amin akár 85% bónusz is lehet, és ha jól csinálná az ember, kellene hozzá vagy 6-8 féle egyéb kellék (maga az italpor, akkor hozzá rost tabletta, multivitamin tabletta, protein kiegészítés - ez személyreszabott, az én tanácsadóm ezt nem számolta ki nekem, de nem is akartam rá költeni, - valami tea, ami a fejfájást szűnteti meg, meg mindenféle egyéb kiegészítők, az éhség ellen, a szédülés meg mittudom én mi ellen). A keverőpohár, a centi és a mérőkanál ingyen ajándék! A napi (minimál) adag így is kb 2,5 EUR, ennyi pénzből nem igen lenne meg a reggeli és a vacsora, szóval spórolásra is alkalmas. Na de azzal jár, hogy se más reggeli, se más vacsora, mert ezt a két étkezést helyettesíti a szer. Az ebéd az tetszőleges, korlátozás nélküli. Mindezt kb 4 hónapog, addigra megy le a 10-20 kiló, ne siessünk. Szóval azokat a szalámikat, túrórudit, savanyúkáposztát, burekot, amit a múlt héten hoztunk otthonról, azt 4 hónapig tároljuk, és a tegnap vett kenyeret is nagy valószínűséggel hajítom majd a bio szemétbe. Mert hogy ezt a drága cuccot eszi az ember, és fogy, mert az ismerősünk is fogyott, nem is keveset, ebbe a buliba ezért én is beszálltam. Nem azért, mert olyan meggyőző lenne a reklámja (szívbetegség, rák, depresszió, bőrbetegség stb a túlsúly lehetséges következménye, ezek már megvoltak, mi egyéb jöhet ezután?), hanem mert tényleg működik. Azt meg akkor ki kell próbálni, hogy igaz-e. Mert hiába tettem ki a falra a milliméterpapírt, rajta a bejelölt fogyási ütemtervvel, ha most kb 2 kilóval a piros vonal felett vagyok, az induláskori súlyomnál is csak 2 kilóval vagyok kevesebb. Előbb azt gondoltam, hogy majd a koncertpakolások fogyasztanak, na de oda viszi az ember a 4 szendvicset, a bounty csokit, a túrórudit, a konyakmeggyet, az izotóniás italt, meg a 3 váltás ruhát, izzadás esetére, és bár a dobozokat könnyebben emelgetem, de a zsír az csak nem múlik. Tehát ma elkezdtem ezt a szigorú diétát, feljegyeztem a kilókat meg a centiket is, és próbálom békénhagyni a hűtőszekrényt, ami nagyon nehéz, ha az ember 24 órában itthon van. Ja, fél óra mozgás, az is kell hozzá, amit a napi két sétáltatás vagy az uszoda ki is pipál.

Viszont ha elfogy az italpor, nem veszek újat, mert saját erőből is meg tudom csinálni a reggeli kaja pótlást zabkásával vagy rozskásával, vitaminokat olcsóbb multivitaminnal, a rostot rozskenyérrel vagy korpával, és ha ezek mellett nem ennék más reggelit meg vacsorát, és ugyanúgy mozognék napi fél órát, szerintem tovább menne a fogyás. Ezt a 2. hónap után fogom tesztelni, addig kitart a hozott anyag.