2014. október 22., szerda

Kinek panaszkodjak?

Kinek a vállára hajtsam a fejem és kinek panaszkodjak, hogy már megint bedöglött a fagyasztóm? Valamikor tavasszal vagy a nyár elején lett megjavítva, aztán bedöglött az azonos márkájú hûtõ, most meg megint a fagyasztó: ma reggel kellemes idõ volt benne, lábra keltek a fagyasztott babok, túrók, bogyósok, vega és nem vega készételek...

Mi van a levegõben? Vagy ki szórakozik velem, szúrkálja a vudu babámat?

Nem elég, hogy alig jövök ki a bejövõbõl, ha nem lenne extra kiadás, képes lennék túlélni, a nadrágszíj összehúzásával talán még a büntetést ki ki tudnám gazdálkodni, de ha ilyen nem várt költségek jönnek, úgy eladósodom, hogy csak na.

Az egyik legnagyobb márka, és mint ilyen, az egyik legdrágább is, nincs még 8 éves, és egy éven belül kétszer purcan ki.

És hogy keretes legyen ez a bejegyzés:

Most mondjátok, hova panaszkodjak? Kinek a vállán sírjam ki magam?

2014. október 20., hétfő

Leftovers

Le kell foglalnom valamivel az agyam, hogy ne a belsõ köröket járja, hanem valami máson gondolkozzon. Jó filmsorozatot találtam, legalábbis a ma olvasott kritika ezt sugallja. Misztika, a felesleges emberek eltûnése... Kérdések lesznek, de nem lesznek válaszok. Kicsit Twin Peaks érzés.

Ami fura, hogy amikor baromi szarul voltam, elkezdtem dohányozni. És mintha segített volna. (Most, amikor abbahagytam, elkezdtem újra baromi rosszul lenni.) A filmben, akit elhagynak, vagy aki elhagyja a családját, nem beszél, és dohányzik. Ez a különbség, hogy én kényszeresen beszélnék, megoldásokat keresve. De a dohányzás... Ott állnak a ház elõtt és csak csendben szívják és fújják. Ez is különbség: a szomszédasszonnyal rengeteget beszéltünk, mikor egy idõbe esett a dohányszünet otthon.


Akinek a szájában cigaretta, az nem beszél feleslegesen (és amint azt korábban fejtegettem: nem verekszik), bár ezt épp megcáfolja a fentebb írt csevegés a dohányos (sors)társakkal. A dohányzás kompenzáció. Az orális kényszer elterelése más irányba (nálam ez most megint a zabálás irányába megy, bár rághatnék inkább grafitceruza-véget, ha találnék olyan finom, gyerekkori koh-i-noor grafitokat barna végfestékkel) nem oldja meg az alap-problémát, amit Feldmár írása alapján vélek felismerni: a megalázottság érzés. Amikor azt érzem, hogy felesleges vagyok, nem vagyok jó semmire, nem tudok semmit. És mennyit mondták ezt: nem tudok mosogatni, takarítani, nem vagyok jó apának, szeretõnek... hogy ne is folytassam a sort, de ezeknek egyenes következménye, hogy nem vagyok jó munkaerõnek se.

A legjobb lenne nekem is eltûnni a leftoverekkel együtt. Vagy beállni a fehérruhások közé. (Tudtátok, hogy a mormonok hófehér ruhában keresztelkednek?)

Nem, azt hiszem anyám mégis hiányolna, de az másfajta szeretet.

2014. október 19., vasárnap

Távozz tõlem

Ma 3 templomban voltam, mégis rosszat álmodtam az éjjel. Mostanában felkelek 1-kor, és 4-ig vagy 5-ig filmet nézek vagy bibliát olvasok, hiába. Rémálmaim vannak, de ez nálam normális, szokták mondani a feleségeim. Kicsit azért zavar.

Ha már úgysem tudok aludni, befizettem egy ingyen próbakörre a HBO Nordic-on. Belefogtam a sorozatokba. Megnéztem 3-at, pontosabban 3 sorozat elsõ részét, és alig várom, hogy újra felébredjek. Bár most így egy csomó rémeset látok (az egyikben nõi börtönben volt lázadás, a másikban hopp eltûntek a felesleges emberek, a harmadikban farkasok ették a lakosokat). Remélem, ezek a rémfilmek majd lecserélik a rémálmaimat valami kellemesebbre.


Most meghallgatom Feri atyát, aztán Kubinyit, hátha megnyugtat.

Tényleg van valami a levegõben, nem dohányfüst, hála égnek, de kezdõdik a tél. Olajat és kereket kell cserélni, majd ha nem fagy, és nem esik. Ismerõs most jött haza 26 fok Spanyolból, irigykedem. Dicsekszik itt a nõügyeivel is... Igen, nem bánnám, ha elköltözne. Szurkolok neki, hogy találjon egy új barátnõt, mert a jelenleginél nem lakhat, és le akarja cserélni, mert szarul fõz.


Ma ilyen finom dolgokkal kényeztettem magam: lasagne, borsóleves, smarni. És csináltam olyan kávét, amilyet a feleségem szokott.

Vasarely Helsinkiben

Elmentünk megnézni a Vasarely kiállítást. Gyerekkoromban többször jártunk a villájában, akkor másfajta képeket láttam, ez most annyira nem tetszett. De ha egyszer itt van a városban, nem akartam kihagyni.

Közben az ablakon benézett egy UFO.


Elõtte megjött az õsz, nem csak sárgák a fák, már inkább kopaszok, de hideg is van, ma reggel -5 fokra ébredtem.



Ma a mese napja volt, a Helsinki vasútállomáson valami furcsa ijesztõ tündér mesét olvasott a szüleikkel az induló vonatokhoz rohanó gyerekeknek



2014. október 15., szerda

Az emberi test mint anyahajó

Sok helyen mondják, hogy a test és a lélek két különálló dolog, hogy a test csak hordozza a lelket, egyfajta jármû a lélek, az igazi ember számára. (Azt is mondják, hogy ez az igazi ember, a szellemi lény örök életû.) Ezt a gondolatot valahol el tudom fogadni, de vannak kételyeim.

Az evolúció elmélete, pontosabban az önzõ gén elmélete azt mondja, hogy a génjeink úgy alakítják a feljõdésünket, hogy a jó tulajdonságok, a jó gének fennmaradjanak. Az elmélet egyes változatokat nem tud megmagyárázni, mintha hiányoznának közbülsõ lépések, de ez is egy hihetõ elméletnek tûnik.

A múlt hétvégén volt egy mûsor, amiben a bennünk és a rajtunk élõ bacilusokról volt szó. Hogy most kezdik felfedezni, mennyire fontosak azok a speciális bacilusok, s nem mindet kellene kiirtani, mikor az ember megbetegszik. Pl ott a belekben élõ helicobacter pylori, ami ha a gyomorba kerül, gyomorfekélyt és rákot okozhat, de ha hiányzik, depressziót és allergiát okoz.

Meg hogy a természetes úton születõ gyerekeket már a születéskor bevonja az anya testébõl származó bacilus koktél, és védettséget okoz, s ezért már a császáros babákat is megpróbálják szinte a születés pillanatában bekenni az anya hüvelyébõl származó kenettel.

A mûsorban úgy mutatták az emberi bõrön élõ/élõsködõ bacikat, mint a kékemberes filmben a színes lényeket, vagy mint ahogy az aura látó ember láthatja az ember körül a színeket. Érdekes volt. Innen jött az alábbi gondolat.
  • Mi van, ha az emberi test tényleg egy jármû, méghozzá a bacilusaink jármûve, és úgy hordozzuk õket magunkon, mint valami goauldokat?
  • Mi van, ha az aura-látók nem az aurát, hanem a bacilusokat, vagy a bacilusok által kibocsátott gázokat látják az ember körül?Mi van, ha az evolúció nem a génjeink, hanem a bacilusaink fennmaradását szolgálja?
  • Mi történik, ha az életmódunkkal, ételeinkkel, gyógyszereinkkel megpróbáljuk kiírtani a bacilusokat? Vajon fellázadnak-e ellenünk?
És hogy meg ne hazudtoljam magam, kenjük rá a fenti gondolatot valami másfajta táptalajra is: kezdek abban hinni, hogy mégiscsak jó a "poligámia", a párcserés szex (vagy annak az enyhébb változata, a házasság elõtti ismerkedés), amikor az embernek lehetõsége nyílik arra, hogy más hordozókról betankoljon olyan bacikat, amik belõle már kivesztek. Mint ahogy az emésztést probiotikumokkal, bacilus kultúrával "fertõzött" joghurtokkal kezelik, a csókkal, de akár a simogatással legalább ugyanígy lehet pótolni és javítani a baktérium tenyészetünket. Magyarul: a tejallergiás menjen házon kívül és ismerkedjen.

Nyugi, semmi bajom, csak agyalok.

2014. október 14., kedd

Konverziós marketing

Tudjátok mi az a konverziós marketing? Az, amikor az oldal-nézegetésbõl vagy a blog olvasásból valaki pénzt csinál. Amikor azt számolja, hogy az egyszerû olvasók közül hány iratkozik fel hírlevélre, hány néz meg termék-adatlapot, hány vásárol. Minél nagyobb a mérõszám, annál több pénz dõl be. Ezektõl a hányoktól hányok.

"Konverzió történik akkor, amikor egy felhasználó az internetes kereskedés által küldött e-mail vagy egy hirdetés alapján az abban kívánt cselekedetet hajtja végre. A konverzió lehet egy vásárlás, amely egy adott linkre való kattintás után jött létre, vagy regisztráció egy weboldalon, egy tanulmány letöltése, feliratkozás internetes hírlevélre stb." forrás

Ezen a blogon soha nem volt, és soha nem is lesz sem konverzió, sem marketing, sem adatbázis építés, sem levelezõlistára feliratkozás, sem regisztráció, sem Ad Words. Ingyen van. (Ha kíváncsi vagy rám, meghívsz egy sörre, de a részemet fizetem.) A webmarketingesek lehet, hogy nem értik az Ingyen fogalmát.

Na igen, valamibõl élni kell. A pókeres is abból él, hogy elveszi a lúzerek pénzét.

Nem tetszik, hogy minden egyes hírlevélért valakinek jutalom üti a markát. Nem tetszik, hogy adják veszik az adataimat, a szokásaimat, a kapcsolataimat, azt, hogy mikor mi érdekel, mivel múlatom az idõt, hol vásárolok, melyik a kedvenc zeném és a kedvenc pizzám.

A klikkelés és a hílevélre feliratkozás nem vásárlás!

Hiába hirdet a mosógépes cég az újságban, ha csak bemegyek a márkaboltba, megnézem a terméket, megsimogatom, kimegyek, és megrendelem az internetrõl. Az üzlet ettõl még csõdbe megy. (A gyártó is csõdbe megy, ha nem tudom megismogatni a gépeit vásárlási döntés elõtt.)

A cserének korrektnek kellene lennie. Pénzt csak olyan dologért adok, ami hasznos, és amit nem kapok meg ingyen. Ha a blogokon összevadászható, mi a konverziós marketing, nem fogok beülni a marketing-oroszlán elõadásaira. Éljen a wikipédia!

---
"... a fogyasztó viselkedéséhez több információ áll rendelkezésünkre több helyről, mint régen. Ez már a big data kora." itt találtam


A repülön mellettem a csaj ezt olvasta. Kezembe adta, személyesen ajánlotta. Akarom!!! (A személyes ajánlás a legjobb marketing eszköz. Meg a simogatás.)

2014. október 13., hétfő

272. balti hering vásár

Hétvégén volt a balti hering vásár, zsinórban a 272. Lemaradtam, de a kollegáim hoztak kóstolót. Mindenképpen ki kell próbálni a Turku környéki szigetek hagyományos fekete kenyerével (saaristomeren leipä).


"The traditional Herring market will be held in the Market Square for the 272nd time in 2014. The oldest traditional event in Helsinki has been held since 1743. The fishermen working on the Baltic Sea will once again bring their salted herring to market, as well as a delicious selection of herring marinades from rowan berries to red pepper. Of course, you can also find delicious dark bread in the archipelago style, clothes made from the wool of island sheep, and other handicrafts. Not to forget the tasty market food!"