Lementem a pincébe, na nem szőlőt csipegetni, csak keresni, mert keresni jó, Gladwell Fordulópont című könyvét, megvettem a vizsgákra, és költözéskor elpakoltam jól, hogy meglegyen, eddig nem is került elő. Meglett, és viszem magammal, de ami fontosabb, hogy volt valami csöpögés, és az egyik dobozomba bele, fényképekre és iratokra rá, trutyis lett például a válási végzés, az egyik legfontosabb okmány, ami szabadságomat igazolja. Meg egy sor fotó, összeragadtak. Próbáltam szétválasztani vízzel, mert megtanultam apámtól, ha a kép foltosan szárad, újra áztatva és újra hengerelve, újra szárítva fényessé tehető. De ezek a színes képek vízben oldódnak, a festék, vagy mi, ami a papíron van megfolyt, érdekes, szürreális fesményekké változtatva a gyerekeim, meg mindent. Bemutatom, hogy ne járjatok, tartsátok a képeket zacskóban, ha pincébe kell vinni. Előkerült még egy kép, első repülésem előtt készült, já, még a Ferihegy 1-ről, TU154-essel repültem. Retro fíling. S aztán mutatok még retrót, öcsém, vagy én, nem tudom, meg aztán mindketten, meg a nagy család.
Kegyetlen meleg van, a városban fesztivál, én meg pakolok, várom a taxit. Jövő héten lecsó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése